|
Nézzen be az Emlékpontba |
|
ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK
HÍREK
HÓDMEZŐVÁSÁRHELY
EMLÉKPONT
PROGRAMOK
TANÓRÁK
FÓRUM
VENDÉGKÖNYV
|
Nándorfehérvár első török ostroma
A Vásárhelyi Történelmi Kör soron következő rendezvényén Dr. Szabó Pál történész, jogász, egyetemi oktató Nándorfehérvár 1440. évi. első török ostromáról tart előadást az Emlékpont kávézóban.
Nándorfehérvár (a mai Belgrád) speciális földrajzi helyzete miatt fontos katonai, kereskedelmi és kultúraközvetítő szerepet játszott a Bizánci Birodalom, majd az Oszmán Birodalom, a Magyar Királyság és Szerbia között a XI. és XVI. század között. Szerbia fokozatos török elfoglalása után e fontos vár ismét felértékelődött, mivel a déli végvárvonal fontos részévé vált. A vár korszerű erőddé kiépítése Lazarevics István nevéhez fűzödött, aki szerb uralkodóként fővárosává tette. Halála után, a tatai szerződés értelmében ismét magyar kézbe került, ami kiváltotta a török támadásokat. 570 évvel ezelőtt, 1440-ben maga II. Murád szultán vezetett hadjáratot Nándorfehérvár elfoglalására. Ez az ostrom a történeti kutatásban kevesebb figyelmet kapott, mint az 1456. évi újabb török ostrom, pedig a hadmérnöki technika jelentős szerepet játszott mindkét félnél (speciális bányász alakulatok, aknászok).
(Fotó: Lőkös Sándorné)
Szabó Pál előadása végigkíséri Nándorfehérvár történetét a politikai kapcsolatokban, bemutatva a várban végzett építkezéseket, a várvédő Tallóci Jován és családja életpályáját, elemzi az alig vizsgált bizánci, latin és a török források alapján rekonstruálható ostrom menetét. Referátumában megerősíti, hogy a Bizánci Birodalom megsegítésének hátterében fontos szerepet játszott az európai politikában, sürgetve a keresztes hadjárat szervezését a következő években, még Konstantinápoly eleste előtt (1453).
