|
Nézzen be az Emlékpontba |
|
ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK
HÍREK
HÓDMEZŐVÁSÁRHELY
EMLÉKPONT
KIÁLLÍTÁSOK
PROGRAMOK
TANÓRÁK
PUBLIKÁCIÓK
EMLÉKEZTETŐ
FÓRUM
VENDÉGKÖNYV
|
Kommunizmus Áldozatainak Emléknapja
Hatvanegy évvel ezelőtt, 1947. február 25-én rabolták el és hurcolták a Szovjetunióba Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát. A polgári politikus lefogása szimbolikus erejű volt: azt bizonyította, hogy a kommunista párt erőszakos hatalomátvételt készít elő. Kovács Béla jogellenes fogva tartása nyilvánvalóvá tette a politika szereplőinek és a demokratikus Magyarországban reménykedőknek, hogy az Magyar Kommunista Párt hadjáratot indított ellenfeleivel szemben, s proletárdiktatúra kiépítésre tör. Kovács Bélát megjárta a kényszermunkatáborok kegyetlen világát. Évekkel később, 1955-ben térhetett haza; az igazságtalan meghurcoltatás és a fogság megpróbáltatásai következtében 1959-ben 51 évesen hunyt el.
Több mint négyszáz diák vett részt a rendhagyó történelemórákon, történeti előadásokon. Vidékről is érkeztek tanulók, hogy az emléknapon megtekintsék az Emlékpont kiállítását és emlékezzenek a diktatúra áldozataira. A közgyűjtemény történészei által tartott rendhagyó tanórákon a diákok többek között azt is megtudhatták, hogy a kommunista terror szerte a világon legalább 100 millió halottat követelt. Szó volt arról is, miről írt eredetileg Marx és Engels, s mi lett mindebből. Megdöbbentő hatással volt a fiatalokra annak bemutatása, hogy miként valósult meg Lenin, majd Sztálin idején a Szovjetunióban az eredetileg nemesnek gondolt ideológia a hétköznapok során. A kutatók által tartott órák segítségével a tanulók megismerhetik Kovács Béla fájdalmas történetét, és képet kaphatnak egy a köztudatban és a történelemtanításban kevésbé ismert tragédiáról, a Holodomorról, vagyis az 1932-33. évi Nagy Ukrán Éhínségről is.
Tekintse meg a rendhagyó tanórákon készült képeket!
A rögtönítélő bíróság ítélete legyen tanulság Csongrád megyében mindenki számára, aki még ma is hajlamos arra, hogy a kulákot mentegesse, aki még mindig úgy képzeli, hogy népi demokratikus rendünk gyenge és nem tud elbánni az ilyen alattomos férgekkel.
(Viharsarok, 1952. december 12.)
17 órától az ünnepi megemlékezésen Almási István köszöntőjében az 1945 és 1956 közötti időszak Magyarországáról szólt. 1953-ig 650 ezer ember ellen indult eljárás. 1946 és 1956 között közel félezer embert végeztek ki. Beszélt a kuláküldözésről is, mely Hódmezővásárhelyt különösen érintette.
Dr. Kun Miklós történész, a Károli Gáspár Református Egyetem Kremlinológiai Intézetének vezetője tartott beszédet a kommunista diktatúrák világáról. Elmondta, hogy ezek a rendszerek bűnei, földrajzi helytől és társadalmi fejlettségtől függetlenül jelentkeztek a világ különböző pontjain.
A Németh László Gimnázium és Általános Iskola diákjai a korszak tanúinak visszaemlékezései alapján idézték fel a vásárhelyi történéseket, kiemelve a Fehér Gárda tagjainak kálváriáját. A megemlékezés végén a résztvevők mécseseket helyeztek el az Emlékpont falánál az áldozatok emlékére.
Mécsesek gyúltak a kommunizmus áldozatira emlékezve
Rendhagyó történelemórák előadói:
Mészáros Tamás, az Emlékpont történésze
Vincze Gábor, az Emlékpont történésze
Gál László, az Emlékpont történésze
Dr. Baracs Gabriella, az Emlékpont történésze
Beszédet mond:
Almási István alpolgármester
Dr. Kun Miklós történész, a Károli Gáspár Református Egyetem Kremlinológiai Intézetének vezetője
Közreműködnek:
Németh László Gimnázium és Általános Iskola diákjai
Tekintse meg a rendezvényünkön készült képeket!
