Katyń – Tömeggyilkosság, politika, erkölcs

A Magyar Kultúra Napján nyílt meg az Emlékpont új időszaki kiállítóhelye, a Galéria. A lengyel Harc és Mártíromság Emlékét Őrző Tanács Katyn – Tömeggyilkosság, politika, erkölcs című vándorkiállításán a 20. századi lengyel történelem szörnyű tragédiája, a katyńi népirtás története ismerhető meg. „A borzalmakra, az emberiség ellenes tettekre, a háborús bűnökre nincs mentség és nincs magyarázat - fogalmazott köszöntőjében dr. Lázár János polgármester, országgyűlési képviselő. Andrzej Przewoznik miniszter, a lengyel Harc és Mártíromság Emlékét Őrző Tanács főtitkára szerint nincs jó és rossz diktatúra, ahogyan jó és rossz gyilkosság sincs.

A legfélelmetesebb, hogy a tarkólövések tompa puffanásával nem ért véget a történelmi szenvedés - folytatta a polgármester. - Mert aki kigondolta ezt az ördögi tervet: a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja, és aki kivitelezte, a kifogyhatatlan bosszúvágyáról hírhedt NKVD, a Belügyi Népbiztosság, tehát Sztálin és Berija, már akkor tudta, hogy letagadja, és másokra, a hozzá hasonlóan szörnyű diktatúrát működtető, vele ekkor szövetséges, németekre fogja. Ezért használtak a kivégzésekhez német pisztolyokat. A Szovjetunió a történelmet meghamísította, másra tolta át a felelősséget. A hazugságot kényszerrel és erővel a megszállt kommunista országokban kötelezővé tette. Jaruzelski, a sötét szemüveges tábornok-diktátor azonban még 1981-ben is mindent önként és büszkén tagadott. Érdekes, hogy 2005. májusában az orosz elnök, Putyin a náci Németország felett aratott győzelem 60. évfordulója alkalmából kitüntette.

A Molotov-Ribbentrop paktum, aminek egyenes következménye Katyń, a történelem egyik legaljasabb, legcinikusabb szerződése, amelyben a XX. század ördögi erői szövetkeztek a halálfejes sapkadíszek, a hatalmas, vörös drapériákon lobogó óriási horogkeresztek, és a sarló-kalapács övezte vörös csillag jegyében. S mindezt a munkások, vagyis a tömegek érdekére hivatkozva, a nemzeti és a nemzetközi szocializmus égisze alatt tették. Ez a történelmi bűn, amelyre soha nincs bocsánat - zárta gondolatait dr. Lázár János.

Andrzej Przewoznik, miniszter, a lengyel Harc és Mártíromság Emlékét Őrző Tanács főtitkára megnyitóbeszédében elmondta: személyesen vett részt a katyni és harkovi tömegsírok, halálgödrök exhumálásánál.

Iszonyú volt, ahogyan az egyformára vágott madzagokkal összekötött kezű, katonazubbonyba takart lengyel katonatisztek holttesteit megtaláltuk a tömegsírokban - emlékezett a miniszter. - Órákon keresztül meg sem tudtunk szólalni. Ha az ember személyesen látja az áldozatokat, másként látja a történelmet is. Ma már tudjuk: azért maradhatott titokba mindaz a borzalom, ami történt, mert akik elkövették a szörnyű gyilkosságokat később a háború győzteseinek oldalára kerültek. Az 1943-as évben, amikor nyilvánosságra kerültek a valódi események, és egyre több újság írta meg mit tettek a szovjetek, egy neves amerikai lap Sztálint az év emberének választotta.

Nekünk lengyeleknek ez a mészárlás egy rendkívül fájdalmas seb - fogalmazott Andrzej Przewoznik. Lengyel értelmiségieket gyilkoltak le, és azokat, akik az előző években kivívták és megvédték az ország szabadságát. Akikről Berija azt írta: ezek a katonák javíthatatlan, esküdt ellenségei a szocializmusnak. Hazánk és a katyni mészárlás áldozatainak sorsáról egy mellettünk fekvő ország vezetése hozott gyilkos döntést. A náci Németországról és vezetésének tetteiről rengeteget beszélünk, a szovjetekéről azonban keveset. Pedig kizsákmányolás, hazugságok, gaztettek, brutális tömeggyilkosságok övezték a történelmüket, amelyet sokszor még a saját népükkel szemben is elkövettek. Nincs jó és rossz diktatúra, ahogyan nincs jó és rossz gyilkosság sem. A tárlat célja, hogy a világ, és benne elsősorban a fiatalok megismerjék, hogy egy diktatúra, egy totalitárius rendszer mire képes - fejtette ki a miniszter.

A katyni gyilkosságoknak 22 ezer lengyel állampolgár esett áldozatául. A sok ezer katonatiszten kívül az oroszok megöltek 760 orvost, 1040 tanárt és több mint 100 jogászt is. Az Emlékpontban látható kiállítás rendezői 42 fényképekkel és dokumentumokkal illusztrált tabló segítségével igyekeznek bemutatni, hogy miként történt, történhetett meg a tragédia. Az érdeklődők számos olyan személyes tárgyat is megtekinthetnek, amelyek a tömegsírok feltárása során kerültek elő.

Tekintse meg a megnyitón készült képeket!