Nézzen be az
Emlékpontba
 
 
ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK HÍREK HÓDMEZŐVÁSÁRHELY EMLÉKPONT KIÁLLÍTÁSOK PROGRAMOK TANÓRÁK MUNKATÁRSAINK KIADVÁNYAINK AZ EMLÉKPONT PÁLYÁZATAI
Tanulmány a hódmezővásárhelyi munkásőrségről
EMLÉKPONT
f
Médiapartnerünk
Párhuzamos kémhistóriák - avagy út Vásárhelyről a hírszerzési szolgálatokig
www.szigoruantitkos.hu
Tanulmány az állambiztonsági szervek hódmezővásárhelyi működéséről
EMLÉKPONT
Andrássy u. 34
Hódmezővásárhely 6800
email: emlekpont@emlekpont.hu
Tel: 06 62 530 940


Fejlesztette: CENTER.HU Kft.

Magyar English Deutsch
 

Jaj a legyőzötteknek

A 20. század szörnyűségeire, a megszállók által végrehajtott tömeggyilkosságok áldozataira emlékeztek 2008. július 25-én, Hódmezővásárhelyen. Az emléknap keretében felidézték a 89 évvel ezelőtt történt vásárhelyi tömeggyilkosságot, amikor a város román megszállása idején 56 ártatlan polgár vesztette életét. Az este folyamán az Emlékpontban bemutatták Lengyelország egyik legnagyobb tragédiájáról, a katyni mészárlásról szóló Andrzej Wajda filmet.

Hódmezővásárhely, 1919.

1919. tavaszán francia, majd román megszállás alá került Hódmezővásárhely városa is, azzal az indokkal, hogy Magyarországot meg kell menteni a bolsevizmustól, a Tanácsköztársaság rémuralmától. A megszállás során mind anyagiakban mind emberéletben szörnyű veszteségeket szenvedett el a város. Berényi László, aki korábban a magyar hadseregben szolgált, magát rendőrparancsnokká léptette elő, és a román zászló alatt egységeivel fosztogatásba, letartóztatásokba kezdett. 1919. július 25-én reggel Berényi felhozatta a városháza pincéjéből a korábban ártatlanul bebörtönzött polgárokat, a megkötözött emberekkel egy szakasznyi katona kíséretében elindultak a város határába. A menetet rémülten figyelők közül Berényi többeket belöketett a halálmenetbe. A Kutasi út mellett, a városhatártól néhány kilométerre lévő Dr. Nagy Dezső ügyvéd kúriájánál a román katonák gépfegyverrel halomra lőtték a csoportokba állított foglyokat.


Berényi László, a „Hóhér”


Néhány nap múlva, amikor a hozzátartozók keresni kezdték eltűnt szeretteiket, Vásárhelyen híre ment a mészárlásnak. A nép zúgolódni kezdett, amely odáig fejlődött, hogy a román városparancsnok félni kezdett a fegyveres zendüléstől, ezért koncul odavetette Berényit és Nagy Géza nevű fényképészsegéd hóhértársát. A Kossuth téren előbb deresre húzva megverték, majd a népkerti Nyári Színkörnél, vagyis a Faszínháznál kivégezték, és később a hódtói csatorna partján jeltelenül elásták őket.

Az 56 áldozat emlékére katonai tiszteletadással rendezett megemlékezésen Dr. Kószó Péter alpolgármester ismertette beszédében a szörnyű rémtettet. Az alpolgármester szerint a román megszállás alatt sokfelé fordultak elő kivégzések és atrocitások, de ilyen méretű tömeggyilkosság, mint ami Hódmezővásárhelyen történt, példátlan.

Dr. Kószó Péter alpolgármester tart beszédet a román megszállás áldozatainak emlékművénél.

A megemlékezés során áldást és imát mondott Németh László tábori lelkész, valamint Benkő László szavalt verset. A rendezvény végén a résztvevők elhelyezték az emlékezés koszorúit és virágait.

Katyn, 1940.

Andrzej Wajda Oscar-díjra jelölt filmjének bemutatója előtt Kovács István történész, az MTA Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársa tartott előadást. A legismertebb magyarországi lengyel-szakértő előadásában röviden mutatta be a történelmi előzményeket, kitért a titkos szovjet-német (Moltov-Ribbentrop) paktumra, amely Lengyelország sorsát eldöntötte: a két nagyhatalom maga között felosztotta az országot. 1939 szeptemberében – pár hét különbséggel - mind a náci Németország, mind a sztálini Szovjetunió megtámadta Lengyelországot. Ennek következtében huszonkétezer, főként tartalékos lengyel tiszt került szovjet fogságba, valamint több százezer lengyel állampolgárt deportáltak a Szovjetunióba. 1940 tavaszán Sztálin személyes jóváhagyásával és parancsára végezték ki a lengyel értelmiség színe-javát a szovjet titkosszolgálat, az NKVD egységei. Az áldozatok legnagyobb részét a Szmolenszk-közeli Katyn erdejében földelték el, de a holttestek csak 3 év múlva kerültek elő, az igazság pedig csak 1990-ben. 1943-ban a tömegsírok feltárását a náci propaganda azonnal felhasználta, hogy éket verjen a Szovjetunió és szövetségesei közé. 1945 után Katyn évtizedekig tabu téma volt Lengyelországban, az igazságra – Sztálin és a Szovjetunió valódi felelősségére – csak 1990-ben derült fény. A szovjetek által náci gaztettként elhíresztelt tragédiát Mihail Gorbacsov szovjet pártfőtitkár ismerte be.

Részlet Andrzej Wajda Katyn című filmjéből

Katyn
Színes feliratos lengyel történelmi dráma, 100 perc, 2007

Rendező: Andrzej Wajda
Író: Andrzej Mularczyk
Forgatókönyvíró: Przemyslaw Nowakowski, Wladyslaw Pasikowski, Andrzej Wajda
Zeneszerző: Krzysztof Penderecki
Operatőr: Pawel Edelman
Vágó: Milenia Fiedler, Rafal Listopad

A film a második világháború alatt történt katyni mészárlás történetét meséli el, amikor a szovjetek több mint tizenötezer elfogott lengyel tisztet és civilt – köztük a rendező Wajda édesapját, Jakub Wajdát - ölték meg. A szörnyű tragédia és a kétségbeesett, reménykedő családtagok történetei megrendítő hitelességgel jelennek meg a filmvásznon. Andrzej Wajda alkotását 2008-ban a legjobb külföldi filmnek járó Oscar-díjra jelöltek.

Tekintse meg a rendezvényen készült képeket!