Nézzen be az
Emlékpontba
 
 
ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK HÍREK HÓDMEZŐVÁSÁRHELY EMLÉKPONT KIÁLLÍTÁSOK PROGRAMOK TANÓRÁK MUNKATÁRSAINK KIADVÁNYAINK AZ EMLÉKPONT PÁLYÁZATAI
Tanulmány a hódmezővásárhelyi munkásőrségről
EMLÉKPONT
f
Médiapartnerünk
Párhuzamos kémhistóriák - avagy út Vásárhelyről a hírszerzési szolgálatokig
www.szigoruantitkos.hu
Tanulmány az állambiztonsági szervek hódmezővásárhelyi működéséről
EMLÉKPONT
Andrássy u. 34
Hódmezővásárhely 6800
email: emlekpont@emlekpont.hu
Tel: 06 62 530 940


Fejlesztette: CENTER.HU Kft.

Magyar English Deutsch
 

Biernacki Karol (1964, főlevéltáros, levéltárigazgató)

Jasłoban, Lengyelországban született. 1983-ban sikeres felvételi vizsgát tett a Varsói Józef Piłsudski Egyetemen. A tanévet a lengyel állam ösztöndíjasaként a budapesti Nemzetközi Előkészítő Intézetben abszolválta, mely által 1984-89 között a szegedi József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának magyar nyelv és irodalom szakán végezte tanulmányait. 1989 óta a Csongrád Megyei Levéltárban dolgozik. 1993-ban az ELTE-n szerzett levéltáros oklevelet. 1995-től a megyei levéltár szocialista kori iratállomány csoportvezetője, 2008 óta a megyei levéltárigazgatói pozíciót tölti be. Doktori disszertációját 1996-ben védte meg, a „Lengyel – magyar diplomáciai kapcsolatok alakulása 1918-1926 között” címmel. 1998 óta a Szegedi Lengyel Önkormányzat elnöke, 1999-2001 között, illetve 2006-tól az Országos Lengyel Kisebbségi Önkormányzat alelnöki tisztét tölti be. 2002-ben Lengyel Köztársaság államelnökének határozata alapján a „Lengyel Köztársaság Érdemrend Tiszti Keresztjével” tüntették ki. 2008 óta a Lengyel – Magyar Közhasznú Kulturális Egyesület elnöke.



Kovács Emőke (1978, történész)

Történész. 1978-ban született Kaposváron. 2001-ben diplomázott az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának magyar nyelv és irodalom és történelem szakán. 2001-től 2004-ig az ELTE BTK Történettudományi Doktori Iskolájának Új- és Jelenkori Magyar Történeti Tanszékén folytatott ösztöndíjas posztgraduális tanulmányokat. Doktori disszertációját Irányi Dániel politikai pályájáról (1868 és 1892 között) készítette. 2006 óta a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Karának tanársegédje. Fő kutatási területe a 19. és 20. századi magyar politika-, oktatás- és művelődéstörténete. Preferált témái: a Kossuth-emigráció és a dualizmus története, valamint az államszocializmus időszaka Magyarországon.



Kovács István (1945, költő, polonista, műfordító, történész)

Budapesten született. Tanulmányait 1968-ban fejezte be az ELTE Bölcsészkarának történelem-lengyel szakán. 1970-71-ben Illyés Gyula Herder-ösztöndíjasaként a Bécsi Egyetemen tanult történelmet. Kutatási területe, melyről számos könyve jelent meg a XIX. és XX. századi lengyel históriáról valamint a magyar-lengyel történelmi és kulturális kapcsolatok tárgyában. Költőként 1969-ben az „Elérhetetlen föld” című antológia lapjain, az ún. „Kilencek” csoport tagjaként mutatkozott be. Az MTA Történettudományi Intézetének főmunkatársa. Legutolsó kötetei, amely a 20. század lengyel történelmét, illetve a magyar lengyel történelmi és kulturális kapcsolatokat tárgyalja. 1999 és 2003 közötti krakkói főkonzuli tevékenységéért öt lengyel város – köztük Krakkó – választotta díszpolgárává.



Kun Miklós (1946, történész)

Kasinban, a Szovjetunióban született. 1969-ben szerzett diplomát az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán történelem-orosz szakon. 1970 és 2002 között az ELTE BTK Kelet-Európa Tanszékének egyetemi docense. 2000-2002-ig a XX. Század Intézet, 2002-2005 között a Terror Háza Múzeum tudományos tanácsadója. 2002-től a Károli Gáspár Református Egyetem tanára, 2005-től a KRE Kremlinológiai Intézetének vezetője. Kutatási területe 19. és 20. századi európai és orosz történelem: az 1930-as évek ukrajnai éhínsége, a sztálinizmus természetrajza, a Molotov–Ribbentrop paktum, George Orwell életútja, a hidegháború és az „1968 prágai tavasz” története.



Lagzi Gábor (1974, történész, művelődéstörténész)

Varsóban, Lengyelországban született. 1999-ben végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán, történelem-lengyel szakon, 1999-től a Teleki László Intézet Közép-Európai Tanulmányok Központjának ösztöndíjasa, majd 2003-2006 között tudományos segédmunkatársa. 2001-2003 közötti posztgraduális diplomát szerezett a Varsói Egyetem Kelet-Európai Tanulmányi Központban (Studium Europy Wschodniej Uniwersytetu Warszawskiego). 2007 júniusában - summa cum laude minősítéssel - sikeres védte meg doktori disszertációját („Ukránok és az ukrán-kérdés a két világháború közötti Lengyelországban, 1918-1939”). 2007 óta a Debreceni Egyetem Szlavisztikai Intézetének oktatója. Tudományos érdeklődése Lengyelország, Ukrajna, Fehéroroszország és a balti államok 20. századi történetére terjed ki.



Németh István (1945, történész)

Budapesten született. Tanulmányait 1965-70 között végezte az ELTE Bölcsészettudományi Karán magyar-történelem szakon. 1986-ban szerzett kandidátusi fokozatot A magyar-német gazdasági és politikai kapcsolatok a világgazdasági válság éveiben (1928-1934) témájában. 2000-ben Széchenyi Professzori Ösztöndíjat nyert el, 2002-ben habilitált az 1989-90-es német egyesítésből. Az egri Eszterházy Károly Főiskola Új- és Modernkori Egyetemes Történeti Tanszékének egyetemi docense. Kutatási területe a Németország története és a német Európa tervek a 19-20. században, a 20. századi magyar-német kapcsolatok, illetve Európa története a megosztástól az egységig (1945–1990). Kutatásait számos publikációban és könyvben összegezte.



Szemerkényi Réka (1966, biztonság- és energiapolitikai szakértő)

Egerben született. 1992-ben angol-francia szakon végzett az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán, ezzel párhuzamosan Franciaországban, Nizában szerzett nemzetközi kapcsolatok és európai tanulmányok posztgraduális diplomát. 1991 és 1993 között a magyar Honvédelmi Minisztérium közigazgatási államtitkára főmunkatársa. Két évet töltött az Amerikai Egyesült Államokban Fulbright-ösztöndíjjal a Johns Hopkins Egyetem nemzetközi kapcsolatok és közgazdaságtan szakán. 1994-ben Washingtonban a Világbank konzulenseként a magyar közigazgatás reformjával foglalkozott. 1996-tól a Magyar Külügyi Intézet Tudományos munkatársa. 1997-1998 között a Fidesz Parlamenti Frakciójában a Külügyi Kabinet szakmai titkára. 1998 és 2002 között, politikai államtitkárként a Miniszterelnöki Kabinetiroda Kül- és Biztonságpolitikai területét vezette. 2002 és 2004 között a XXI. Század Intézet Stratégiai Tanulmányok Központjának igazgatója. Doktori fokozatát a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézetében szerezte gazdaságtörténetből, Energiabiztonság, energiapolitika a hidegháború Európájában címmel. 2003 óta megválasztott elnöke a Magyar Új Atlanti Kezdeményezésnek. 2004-től a Nemzetközi Kapcsolatok Francia Intézetében az Amerikai Tanulmányok Központjának nemzetközi tanácsadó testületének tagja. Rendszeres előadó a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen valamint a Milánói Katolikus Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok Posztgraduális Intézetében. 2005 óta kül- és biztonságpolitikai publicisztája a Heti Válasz hetilapnak. 2006 óta a Károli Gáspár Református Egyetem Kremlinológiai Intézetének munkatársa.



Vincze Gábor (1962, történész)

Békésen született. 1991-ben Szegeden végzett történelem szakon. 1988-tól a JATE egyetemi könyvtárosa. 1991-től a Szegedi Tudományegyetem Társadalomelméleti és Kortörténeti Gyűjteményének szakreferense. 2006 óta az Emlékpont történésze. Kutatási területe a magyar–román államközi kapcsolatok és az erdélyi magyarság 1945 és 1989 közötti, valamint a moldvai csángók legújabbkori történelme, illetve a magyarországi (ezen belül a hódmezővásárhelyi) református egyház 1945 utáni története.