1939. augusztus 23-án Joachim von Ribbentrop, a Harmadik Birodalom külügyminisztere és Vjacseszlav M. Molotov, a Szovjetunió külügyi népbiztosa Sztálin jelenlétében aláírták azt a szovjet-német megnemtámadási szerződést, mely Molotov-Ribbentrop paktumként vonult be a történelembe. A felek ebben arra kötelezték magukat hogy tartózkodnak ˝az egymás ellen irányuló minden erőszakos ténykedéstől, minden támadó cselekménytől és minden támadástól, akár külön, akár más hatalmakkal együtt˝. Kimondták: amennyiben egyikük egy harmadik állam részéről háborús cselekmény tárgya lenne, a másik szerződő fél ezt a harmadik államot semmilyen módon nem fogja támogatni, továbbá egyikük sem fog részt venni olyan hatalmi csoportosulásban, amely közvetve vagy közvetlenül a másik fél ellen irányul.

A 70 évvel ezelőtt aláírt szerződést különösen érdekessé teszi annak a titkos záradéka, mely csupán a második világháború után került nyilvánosságra, de a szovjet vezetés végül csak 1989-ben ismerte el. A titkos jegyzőkönyv német és szovjet érdekszférákra osztotta fel Közép-Európa keleti és déli részeit. Szovjet érdekeltség lett Finnország, Észtország és Lettország, Lengyelországnak a Narew (Nyeman), a Visztula és a Szan folyóktól keletre eső része, valamint Besszarábia. Németországnak jutottak Lengyelország nyugati területei és Litvánia, ám ez utóbbi az 1939. szeptember 28-i újabb megállapodás értelmében másfél lengyel vajdaság fejében a szovjet érdekszférába került.

Korabeli karikatúra: a földön fekvő alak Lengyelország

A záradék létét sokáig cáfolták a szovjet illetékesek, bár a történelmi események mindenképp a dokumentum valódiságát látszottak igazolni. A náci Németország 1939. szeptember 1-jén megindította csapatait Lengyelország megszállására, ezzel kezdetét vette a világtörténelem legvéresebb, legtöbb katonai és civil áldozatot követelő konfliktusa, a II. világháború. Midőn a lengyel hadsereg haláltusáját vívta a Wehrmacht ellenében, ’39. szeptember 17-én a Vörös Hadsereg hátba támadta Lengyelországot, hogy elfoglalja a paktumban kijelölt területeket. Másnap a magyar kormány megnyitotta – a tavasz folyamán, Kárpátalja visszacsatolásával helyreállt határszakaszon – a magyar-lengyel határt, amelyen magyar források alapján 60-70 ezer, más becslések szerint százezernél is több lengyel menekült érkezett a baráti Magyarországra.

A paktum által érintett területek

A Molotov-Ribbentrop paktum beteljesítése végett a Szovjetunió 1940 nyarán bekebelezte a balti államokat és Besszarábiát, azonban Finnországot nem tudta elfoglalni a 1939-40-es ún. Téli háborúban.

A tudományos ülést megnyitja:
Őexcellenciája Joanna Stempińska, a Lengyel Köztársaság budapesti rendkívüli és meghatalmazott nagykövete