Nézzen be az
Emlékpontba
 
 
ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK HÍREK HÓDMEZŐVÁSÁRHELY EMLÉKPONT KIÁLLÍTÁSOK PROGRAMOK TANÓRÁK MUNKATÁRSAINK KIADVÁNYAINK AZ EMLÉKPONT PÁLYÁZATAI
Tanulmány a hódmezővásárhelyi munkásőrségről
EMLÉKPONT
f
Médiapartnerünk
Párhuzamos kémhistóriák - avagy út Vásárhelyről a hírszerzési szolgálatokig
www.szigoruantitkos.hu
Tanulmány az állambiztonsági szervek hódmezővásárhelyi működéséről
EMLÉKPONT
Andrássy u. 34
Hódmezővásárhely 6800
email: emlekpont@emlekpont.hu
Tel: 06 62 530 940


Fejlesztette: CENTER.HU Kft.

Magyar English Deutsch
 

A kuláküldözés idején tönkretett magyar gazdák emléknapja


A Magyar Országgyűlés a kuláküldözés idején tönkretett magyar gazdák emléknapjává nyilvánította június 29-ét, Péter-Pál napját, amely a hagyomány szerint a betakarítás kezdete, „a parasztság ünnepe”. Határozatában az Országgyűlés elítéli a kommunista diktatúra idején a magyar középparasztsággal szemben tanúsított kegyetlen üldöztetést és megkülönböztetést. Az emléknapon az Emlékpont szervezésében a hódmezővásárhelyi Kincses temetőben, az ÁVH által 1950-ben meggyilkolt Alsókopáncsi ifj. Tárkány Szűcs István sírjánál rendez megemlékezést. Beszédet mond Blazovich Péter, az Emlékpont intézményvezetője és Szenti Csilla levéltárigazgató.


A hódmezővásárhelyi kuláküldözés emblematikus alakja Tárkány Szűcs István, akit 1950-ben kínzott halálra az Államvédelmi Hatóság. Üldöztetése 1949-ben kezdődött, amikor közvetlenül az aratás előtt elvitték a Lenin TSzCs-be az aratógépét, amelyet többet vissza sem adtak, majd megindult a módszeres üldözés, zaklatása mindennapossá vált, a legkülönbözőbb koholt indokokkal.


1950 áprilisában – immár utoljára – rendőrök és ávósok jelentek meg a tanyában. A család mindenesével befogattak kis stráfkocsiba, és bevitették Tárkány Szűcs Istvánt a külterületi rendőrőrsre. Itt sokáig verték, kínozták. Amikor megunták, továbbvitették a vásárhelyi ÁVH-ra, ahol a tortúra folytatódott. Ezt követőleg a járásbírósági fogdába cipelték. A vádindítvány 1950. április 14-én történt, a bírósági tárgyalása április 16-án volt, de ekkor már sürgősen orvost kellett hozzá hívni. Az akkor börtönorvosi tisztséget is betöltő dr. Zeheri István azt mondta a pribékjeinek, hogy rögtön engedjék haza, ne ott haljon meg.



A történet utóéletéhez tartozik, hogy a rendszerváltást követően, csak 1990-ben mert a család méltó síremléket állítani a meggyilkolt férjnek és apának.

Tekintse meg az emléknapon készült képeket!