A budai zsinat határozatai (1279)

A „sötét középkorba” vezet vissza a Vásárhelyi Történelmi Kör következő előadása, mely az 1279. évi budai zsinat határozatait (1279) tárja az érdeklődők elé Dr. Szabó Pál történész, egyetemi oktató előadásában. A történelmi tárgyú ismeretterjesztéssel foglalkozó társaság a PMK felújítása miatt a jövőben az Emlékpontban tartja előadásait.

Szabó Pál referátuma a 13. század végének, Kun László korának egyházi és világi viszonyait mutatja be. IV. (Kun) László 1272-ben gyerekként egy polgárháborús időszakban, került Magyarország trónjára. A krónikák azt jegyzeték fel róla, hogy szívesebben tartózkodott „szeretett kunjai”-val, mint a magyarok között. Szinte teljesen azonosult velük, átvette életmódjukat. A Képes Krónika is kun öltözékben ábrázolja a királyt, mely azt is közli, hogy 1279 elején azért jött pápai követ Magyarországra, mert László „kun módra, s nem katolikus szokás szerint élt”. Ennek okán a pápa teljhatalommal nevezte ki követét Fülöp fermói püspököt.

Ladomér esztergomi érsek ugyanezen év ősszén Fülöp pápai legátus segítségével zsinatot hívott egybe Budán. A terjedelmes kánonok (egyházi határozatok) számos liturgikus vonatkozást tartalmaztak. A zsinat elrendelte, hogy minden papnak legyen meg a birtokában az a kézikönyv, amely tartalmazza a keresztség meg a többi szentség szertartásait. Szabályozza hogyan és mily módon öltözködjenek a papok az egyházi szertartások alkalmával. Jelentősége volt abban is, hogy a magyar szenteket minél szélesebb körben elterjesszék az országban és Európában.

Tekintse meg a rendezvényünkön készült képeket!