Nézzen be az
Emlékpontba
 
 
ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK HÍREK HÓDMEZŐVÁSÁRHELY A város története Híres vásárhelyiek EMLÉKPONT KIÁLLÍTÁSOK PROGRAMOK TANÓRÁK MUNKATÁRSAINK KIADVÁNYAINK AZ EMLÉKPONT PÁLYÁZATAI
Tanulmány a hódmezővásárhelyi munkásőrségről
EMLÉKPONT
f
Médiapartnerünk
Párhuzamos kémhistóriák - avagy út Vásárhelyről a hírszerzési szolgálatokig
www.szigoruantitkos.hu
Tanulmány az állambiztonsági szervek hódmezővásárhelyi működéséről
EMLÉKPONT
Andrássy u. 34
Hódmezővásárhely 6800
email: emlekpont@emlekpont.hu
Tel: 06 62 530 940


Fejlesztette: CENTER.HU Kft.

Magyar English Deutsch
 

A várossá fejlődés a XV. század közepére tehető, amikor Hód, Vásárhely, Tarján és Ábrány egykor különálló kis falvak összeolvadtak és létrejött az Alföld egyik jellegzetes nagyhatárú mezővárosa. Az 1437-ben Hódvásárhelynek nevezett település a város akkori földesurának, Hunyadi Jánosnak az oklevelében mint uradalmi központ szerepelt. A Csongrádról Csanádra vezető útvonal melletti fekvése kedvezett a kereskedelemnek. A középkorban a piacok és állatvásárok biztosították fejlődését.
Mint földesúri mezőváros (oppidum) a középkori Csongrád vármegye területén feküdt. A megye egy része 1542 után török fennhatóság alatt állt. A Duna-Tisza közötti rész a Török Birodalomhoz, a tiszántúli rész, így Hódvásárhely is Erdélyhez tartozott. Az 1552-es hadjárat után egész Csongrád megye a török kezére került. Az 1566-os török-tatár támadás feldúlta az egész vidéket.
A török kiűzésének idején 1693-ben ismét török-tatár csapatok dúlták végig a vidéket, amelynek a város is áldozatul esett. Az elmenekült lakosság csak 1699-ben települt vissza. A 150 éves török uralom gyér népességet és elvadult tájat hagyott maga után. A lakosság a pusztai legelők és a vízjárta rétségek előnyeit kihasználva főként rideg állattartásra rendezkedett be. A távoli külföldi piacokra lábon elhajtott magyar szürke marha jelentős jövedelmet biztosított.
A Rákóczi-szabadságharc idején gróf Bercsényi Miklós a város ura. Az udvar 1701-ben elkobozta az uradalmat és Schlick Lipót császári generálisnak juttatta. A szabadságharc évei alatt visszaszerzett várost Bercsényi 1709-ben a kuruc generális Károlyi Sándornak adta haszonbérbe. A bécsi udvar a szatmári béke után nem ismerte el Károlyi birtokjogát és csak 11 évvel később, vásárlás útján sikerült visszaszereznie. Ettől kezdve, 1722-től egészen 1818-ig, a földesúri joghatóság megszűnéséig a gróf Károlyi család birtokában maradt a város.
««« 2 / 6 »»»