Nzzen be az
Emlkpontba
 
 
LTALNOS INFORMCIK HREK Aktulis Archvum HDMEZVSRHELY EMLKPONT KILLTSOK PROGRAMOK TANRK MUNKATRSAINK KIADVNYAINK AZ EMLKPONT PLYZATAI
Tanulmány a hódmezővásárhelyi munkásőrségről
EMLÉKPONT
f
Médiapartnerünk
Párhuzamos kémhistóriák - avagy út Vásárhelyről a hírszerzési szolgálatokig
www.szigoruantitkos.hu
Tanulmány az állambiztonsági szervek hódmezővásárhelyi működéséről
EMLÉKPONT
Andrássy u. 34
Hódmezővásárhely 6800
email: emlekpont@emlekpont.hu
Tel: 06 62 530 940


Fejlesztette: CENTER.HU Kft.

Magyar English Deutsch
 

TMRKNY, 150 - Hol a helye a hazai kisprza mesternek?

Dr. Mikls Pter, az Emlkpont intzmnyvezetjnek rsa megjelent a Magyar Idk 2016. december 17-i szmban

A 150 esztendeje szletett Tmrkny Istvn izgalmas alakja a XIX-XX. szzad fordulja magyar irodalmi hagyomnynak. Ugyan nem kerlt be a knonba s az irodalomtanknyvekbe, de a szegedi mvelds- trtnetnek - az irodalmi tradciknl szlesebb krben is - megkerlhetetlen rsze a munkssga (hiszen nprajzkutatknt s hrlaprknt is maradandt alkotott). Tmrkny a dl-alfldi - elssorban a Szeged krnyki - nplet hatsos megrktjeknt, a korabeli katonalet realisztikus igny lerjaknt s mint szegedi lapszerkeszt, illetve mzeum- s knyvtrigazgat is szmot tarthat az utkor megbecslsre, rsai s figuri ppoly mitikusak s titokzatosak, egyediek s szerethetk, mint maga volt.

Nekibsult magyarok

Tmrkny Steingassner Istvn nven szletett 1866. december 21-n a cegldi vastlloms pletben, amelynek restijt abban az idszakban vendgls desapja brlknt zemeltette. Nmet eredet csald sarjaknt jtt vilgra, s vlt aztn maki s szegedi dikveiben nyelvben, kultrjban, mentalitsban zig-vrig magyarr. Nevt irodalmi - kezdetben jsgri - ambciinak megfogalmazdsakor, els rsainak megjelense idejn vltoztatta Tmrknyre. A hagyomny szerint gy, hogy rbktt Csongrd megye trkpre, s az egyik tanyakzpont – 1893-t nll kzsg – nevt vette fl. (rdekes, hogy Tmrkny telepls kzjogi ltrejtte s mai szerkezetnek kialakulsa ppen arra az idszakra esett, amikor a rla nevet vev szegedi r plyja is emelkedre rt.)

Tmrkny Istvn - aki egy ideig patikusknt is dolgozott, majd vendgls csaldba hzasodva maradt szlei nyomdokain - orszgos hr rv az 1890-s vek elejn vlt. Korbban a Szegedi Hrad, majd a Szegedi Napl cm jsg munkatrsa volt, s egyrszt a sajt napi robotmunkjt jelent mfajban, a tudstsban, msrszt a humoros karcolatokban s hrlapi kekben vlt rtallni sajt hangjra.
Aztn hromvi katonai szolglata alatt - amelynek sorn Bcstl Bosznia-Hercegovinig tbb helyen llomsozott a szegedi 46. gyalogezreddel - megismerte a vilgot. Sajtos mdon azonban nem a nagyvilgi csszrvros - amelynek utcit Ferenc Jzsef napjainkbl bkebelinek s idillikusnak tetsz szellemisge mellett mr t- s tjrta Freud gondolatrendszere, megellegezve a llek s az rzelmek forradalmt - vagy a balkni egzotikus nemzeti soksznsg adott neki vilgismeretet s munkihoz lmnyanyagot. Hanem a magyar np - elssorban paraszti szrmazs - fiainak az rtkrendjvel, letszemlletvel, mentalitsval tallkozott, s ez egsz ri plyjt s annak tematikjt megalapozta.

Ebben az idszakban szletett rsainak jellegzetes alakjai kztt ott van Papp Mihly tizedes, aki szolglat utn kt szszke bosnyk gyerekkel jtszik, kik - mint mondja a bakaknt katonskod elbeszlnek - „Akr az enymek... Ez a Pistika, ez a kisebb, amaz a Miska...”. A Kplr Papp (1891) cmszereplje Tmrkny tolln - mikzben „sszetakartotta a pnzt” - „a kzlegnyek kedvence volt”, aki „tantotta ket tisztessgre, becsletre”, s aki „sokszor flvidmtotta a nekibsult magyarokat a szells Novi-bazrban. Hiszen „vidm s jkedv volt mindig kplr Papp, gy ltszott, hogy a jtkkal, a trfval veri el a lelke knjt”.

Az els vilghbor idejn kszlt Tmrkny-novellknak is paraszti hsei vannak: frfiak s asszonyok, idsek s fiatalok, itthon maradtak s frontszolglatosok egyarnt. Ez utbbiakrl szl a Jnos a flddel (1916), amelyben a nylt terepen vatosan elrenyomul magyar hader egyik tagja - Jnos - ppen fedezket s, amikor rcsodlkozik a frontvonal j minsg fldjre. Az ellensges tzben „Jnos is ssa a fldet, gy flkzformn, ahogy a teljes lelapulsban lehet. Ahogy sn, a Linnemann laptjrl egy darab hant a bal keze tenyerbe esik. Jnos nkntelenl morzsolgatni kezdi: fekets, de knny, nem heves fajta, van egy kis kemnysge, de azrt mgis omls, ez a rozsbzt igen csak brn. Jnos mellett fekszik a hadnagy, Jnos a fldet tnyjtja: - Hadnagy r, ez j fd.”

Tmrkny Istvn a XX. szzad els veli a szegedi vrosi mzeum s knyvtr munkatrsaknt, majd 1904-1011917. prilis 24-n bekvetkezett hallig igazgatjaknt dolgozott. Ebben a minsgben nem pusztn a knyvek, de a rgszeti s a nprajzi anyag is a felgyelete al tartozott. gy a npi letrl - az lmnyeken s a szemlyes tapasztalatokon tl - tudomnyos rendszerezettsggel s empirikus szakmai megalapozottsggal is szerzett ismereteket, st szak-cikkei is megjelentek nprajzi folyiratokban.

Ajnroz npszeretet

A Tmrkny szvegeivel foglalkoz kutatk - Kispter Andrstl Lengyel Andrsig - egyetrtenek abban, hogy egyedi hangjt leginkbb igazol mfaja a novella. Kisprzit a zsurnalisztiki knnyedsg - amely ezen rsoknak egyfajta httr rajza, bevezetse - s a tragikus vgkifejlet - „csattan” - dichotmija jellemzi. Elbeszlsmdjt balladai szaggatottsga s dramatikus, prbeszdes jellege teszi egyediv.

Pter Lszl irodalomtrtnsz-professzor - aki a 150 esztendeje-szletett r letmvrl szl tanulmnyait Tmrkny vilga cmmel rendezte ktetbe - a kvetkezket rta a tmrknyi novellakompozcirl. „Tmrkny mlysggel, benssges letismerettel tudta megtlteni miniatr mfajt, a nptl eltanult szavak varzsval klttte egyetemes rdek mvszett »az ember kis vilgt«, az egyszer letek tanulsgait, s embersgvel, ajnroz npszeretetvel vltotta ri s tudsi letmvt nagy emberi tett.”
Hatstrtnete s fogadtatsa ttekintsekor vilgosan ltszik, hogy elbb - a sz minden pejoratv konnotcijval egytt - provincilis s beszklt (a paraszti letre fkuszl) tematikj alkotknt, illetve „nprajzi rknt”, ksbb kifejezetten a npi rk elfutraknt - st bizonyos (persze torz) nzpontbl szocialista vagy legalbbis szocialisztikus szerzknt - kezeltk. Recepcija - prhuzamban alkoti peridusainak tematikai s minsgi hullmzsval - vltozatos volt az elmlt egy vszzadban.

Els monogrfusa, Ortutay Gyula - akinek a Tmrkny-kutatsban elfoglalt elkel helyrl mg szt kell ejteni - mint „valban elfeledett rrl” rtekezett rla az 1930-as vekben, hrom vtizeddel krbb Blint Sndor „Tmrknynek valsgos renesznszrl” rt. A kultuszkpzds szegedi momentumai (a bkebeli Dugonics Trsasg flolvaslseitl az idei v esemnyeiig, amelyeknek legfontosabb elemk a Bene Zoltn vezette Szegedi rk Trsasga ltal szervezett szimpzium, valamint egy tanulmny- s egy szpirodalmi ktet kiadsa volt) s monumentumai (a szobortl a nevt visel intzmnyekig) ugyan jelen voltak s vannak a Tmrkny halla ta eltelt csaknem szz vben.

Stlusnak slyos zamata

A krds azonban jra s jra flmerl: hol van, illetve van-e helye a 150 esztendeje szletett rnak az irodalmi hagyomnyban? Vidki kismester egy szegedi szerkesztsgbl? A npi rk nagyhats elfutra? A trcairodalom gniusza? A katonalet krniksa? Hogy leegyszerstett mdon csak nhny kortrsi rtkel megnyilvnulst emltsek.

Ortutay Gyula, a koalcis vek s az llamszocializmus kornak vitatott megtls, ugyanakkor meghatroz mveldspolitikusa nprajzkutat-professzorknt s iskolateremt akadmikus-knt elssorban mint az sszehasonlt npmese-kutats budapesti mhelynek megteremtje kerlt a magyar tudomny- s mveldstrtneti hagyomnyba. Kevss kzismert, hogy egyetemi veiben - mint a Szegedi Fiatalok Mvszeti Kollgiumnak tagja, s Radnti Mikls, Barti Dezs s Tolnai Gbor j bartja - maga is irodalmrnak kszlt. Versei jelentek meg, doktori rtekezst pedig 1934-ben - prtfogja s atyai bartja, Sk Sndor r, klt, irodalomtrtnsz-professzor, piarista szerzetes biztatsra - irodalom- trtneti tmbl rta. Mgpedig Tmrkny Istvn munkssgbl. A sikeresen megvdett disszertci szvege mg abban az vben megjelent, kt klnbz kiadsban is. mutatja be.

Tmrkny-kpnek - nprajzi rdekldse egyik megnyilvnulsaknt - fontos eredmnye, hogy flismerte: a szegedi hrlapr, knyvtr- s mzeumigazgat mennyire hitelesen hasznlta a szegedi nyelvjrst (pontosabban a „szgedi nemzet” nyelvjrsait), s hogy a mr akkor letnben s talakulban lv archaikus npi letmdot s mentalitst, a hagyomnyos trgyi s szellemi krnyezetet milyen - szinte mr tlz s aprlkos — realisztikus mdon rkti meg szvegeiben. Tmrkny novellakompozcijt - vli Ortutay - impresszionisztikus egyszersg, realista trgyszersg s szinte eszkztelen przatechnika jellemzi, amelyek rsait s hangjt egyediv teszik ugyan, viszont - ppen e tulajdonsgok miatt - hatsa s fogadtatsa a magyar irodalmi letben szksgszeren csekly.
Ortutay Gyula Tmrkny przjrl tett megllaptsa ma is rvnyes: „Ha formai eredmnyei ma mr csak irodalomtrtneti jelentsgek is, parasztltsnak komolysga, szervessge, stlusnak slyos zamata mai napig l rtkek, melyeknek elkalldst igaz szvbl kellene fjlalnunk.”