Nézzen be az
Emlékpontba
 
 
ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK HÍREK Aktuális Archívum HÓDMEZŐVÁSÁRHELY EMLÉKPONT KIÁLLÍTÁSOK PROGRAMOK TANÓRÁK MUNKATÁRSAINK KIADVÁNYAINK AZ EMLÉKPONT PÁLYÁZATAI
Tanulmány a hódmezővásárhelyi munkásőrségről
EMLÉKPONT
f
Médiapartnerünk
Párhuzamos kémhistóriák - avagy út Vásárhelyről a hírszerzési szolgálatokig
www.szigoruantitkos.hu
Tanulmány az állambiztonsági szervek hódmezővásárhelyi működéséről
EMLÉKPONT
Andrássy u. 34
Hódmezővásárhely 6800
email: emlekpont@emlekpont.hu
Tel: 06 62 530 940


Fejlesztette: CENTER.HU Kft.

Magyar English Deutsch
 

Rektor a Csillag börtönben
Radnóti Miklós barátjából „politikai bűnöző”

Miklós Péter írása megjelent a Magyar Idők 2017. március 25-i számában


Baróti Lajos kiváló labdarúgó-játékos és -edző, a magyar válogatott sikeres szövetségi kapitánya 1957 májusában levelet írt a közismerten Vasas-drukker Kádár Jánosnak. Az angyalföldi csapat akkori edzőjeként nem pusztán a klub sikereiről számolt be a kormányfőnek, hanem fölhívta a figyelmet testvére, Baróti Dezső szegedi irodalomtörténész-professzor ügyére is, aki szerinte „pusztán személyeskedések és hamis vádak” miatt került börtönbe. Hogy a levélnek volt-e benne szerepe, ma már eldönthetetlen, mindenesetre az egyetemi tanár 1957 októberében kiszabadult. (A történeti kutatás egyébként inkább Ortutay Gyula - egykori miniszter, népfrontos politikus, az Elnöki Tanács tagja - közbenjárásának eredményeként tudja be a szabadlábra helyezést, semmint a testvéri levélnek.)



Baróti (eredeti családnéven Kratochfill) Dezső (1911-1994) értelmiségi családból származott, édesapja tanár, majd iskolaigazgató volt. Az 1930-as években a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának oszlopos tagja, s szegedi bölcsészhallgatóként kötött életre szóló barátságot Ortutay Gyulával, Tolnai Gáborral és Radnóti Miklóssal. A legenda szerint Radnóti (eredetileg Glatter Miklós) és Baróti úgy igyekeztek nevet változtatni, hogy azok rímeljenek egymásra. Doktori értekezésüket is egy időben készítették: mindketten kedvenc professzoruk, Sík Sándor piarista szerzetes témavezetésével.


Baróti Dezső 1945 után - Ortutay hatására -a Független Kisgazdapártba lépett be, s a közoktatás területén vállalt szerepet: a tankönyv- és tantervreformon dolgozott. 1948-ban került a szegedi egyetemre professzorként. Előbb a bölcsészkar dékánja, majd az egyetem rektora lett. Az ötvenhatos forradalom napjaiban rokonszenvezett a szegedi egyetemisták forradalmi törekvéseivel. 1956 novemberében pedig fölfüggesztette, illetve eltanácsolta a szegedi egyetem jogi fakultásának és bölcsészkarának sztálinista oktatóit (élükön Mérei Gyulával, Karácsonyi Bélával és Székely Lajossal). Emiatt 1957 elejétől napirenden volt a számonkérése, amely 1957 áprilisában vette kezdetét - derül ki Bálint László állambiztonsági kutató Rektor a forradalomban és a megtorlásban című könyvéből (amelynek elsődleges forrásai az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában őrzött dokumentumok voltak).


Baróti Dezső 1957. március 14-én a bölcsészkari ünnepségen mondott köszöntőbeszédében a következőket fogalmazta meg. „A népek, köztük a mi sokat szenvedett népünk is, új tavaszra várnak, mely végre elhozza azt, amiről 1848 még csak az utópiák hangján ábrándozhatott. Azt, amit magyarul elsőnek Petőfi fogalmazott meg, hogy a bőség kosara, a jog asztala, a szellem napvilága mindenkié legyen.” Ezt a levert októberi forradalom „Márciusban újrakezdjük” jelmondatának kifejtéseként értelmezte a hatalom, és - mint „ellenséges elemnek” - Baróti preventív őrizetét rendelte el, később pedig előzetes letartóztatásba került.


„Magukkal ragadtak az események, és egyetértettem az 1956. októberi több politikai áramlattal, reformmal, és azok végrehajtásában tevékenyen részt vettem” - mondta 1957 nyarán egyik kihallgatása során. Ősszel két és fél év börtönre, politikai jogainak ötéves fölfüggesztésére és kétezer forintnyi pénzbüntetésre ítélték. Megkezdte börtönbüntetését: előbb a szegedi Csillag börtönben, majd Márianosztrán raboskodott. Összesen hét hónapig volt szabadságában korlátozva. A Legfelsőbb Bíróság később egyévnyi börtönre ítélte, amelynek végrehajtását azonban két évre fölfüggesztette. Baróti Dezső később évtizedekig a Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársa volt. A rendszerváltozás idején akadémiai doktori címet szerzett, s mind politikailag, mind tudományosan rehabilitálták. Ötvenhatos szerepének tudományos földolgozása - Bálint László könyve - örvendetes és fontos eredménye az ötvenhattal foglalkozó történeti kutatásnak.


(Bálint László: Rektor a forradalomban és a megtorlásban - Baróti Dezső (1911-1994). Szerzői kiadás, Budapest, 2016,123 oldal. Ára: 2250 forint)