Nézzen be az
Emlékpontba
 
 
ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK HÍREK Aktuális Archívum HÓDMEZŐVÁSÁRHELY EMLÉKPONT KIÁLLÍTÁSOK PROGRAMOK TANÓRÁK MUNKATÁRSAINK KIADVÁNYAINK AZ EMLÉKPONT PÁLYÁZATAI
Tanulmány a hódmezővásárhelyi munkásőrségről
EMLÉKPONT
f
Médiapartnerünk
Párhuzamos kémhistóriák - avagy út Vásárhelyről a hírszerzési szolgálatokig
www.szigoruantitkos.hu
Tanulmány az állambiztonsági szervek hódmezővásárhelyi működéséről
EMLÉKPONT
Andrássy u. 34
Hódmezővásárhely 6800
email: emlekpont@emlekpont.hu
Tel: 06 62 530 940


Fejlesztette: CENTER.HU Kft.

Magyar English Deutsch
 

Piroska nyomában az Emlékpontban

A német író, Hugo Hartung az 1920-as évek elején járt Vásárhely-Kutason, s az itt szerzett élményein alapul a német nyelvterületen mind a mai napig népszerű regénye, valamint az annak alapján készült film, a Gyakran gondolok Piroskára. Baté Szilveszter negyedszázada kutatja a történet hátterét, amelyről Románc és elmúlás című filmjének második feldolgozásában számolt be.

Baté Szilveszter


Baté Szilveszter elmondta: az elmúlt években sikerült felvennie a kapcsolatot a regénybeli Piroska, valójában Késői Katalin fiával. Katalin mindössze tizenhárom éves volt, amikor Hartunggal a Fekete Sasban rendezett mulatságon találkozott, s bár az akkor húszéves írót megérintette a lány szépsége, szó sem lehetett közöttük románcról, arról meg végképp nem, hogy a lány Hartung után utazzon egyedül a Balatonra.

Piroska, azaz Késői Katalin férjével, Dr. Draskovics Pállal

Az igazi Piroska valódi történetéről Baté Szilveszter elmondta: az elismert vásárhelyi családból származó lány férjhez ment a katonaorvos Draskovics Pálhoz, akinek a nevén – hivatása miatt – egy kisebb birtok volt. Ennek okán 1945 után kuláknak bélyegezték őket, s bár ingyenesen felajánlották az államnak a földterületet, menniük kellett. Csorváson húzták meg magukat, ahol a férj megbetegedett és nem élhette meg harmadik gyermeke születését. A családot az éhezéstől a rokonok jószívűsége mentette meg, s végül a Dunántúlon telepedtek le.

Katalin 1965-ben Budapesten ismét találkozott Hugo Hartunggal, akit kérdőre vont a regénybeli történet és a merőben más valóság közötti eltérés miatt, ám a német író – aki a regényből készült film forgatókönyvét is jegyzi – kijelentette: az írói szabadság adott számára lehetőséget a történetnek a valóságnál romantikusabb átírására és mint ezt Baté Szilveszter indokolta, a szereplő nevének megváltoztatásával is igyekezett óvni Katalin tisztességét.


Katalint megviselte a találkozás és visszavonultan élte életét 2003-ban bekövetkezett haláláig. Bár Baté Szilveszter találkozott vele és gyermekeivel is, azonban meg kellett fogadnia, hogy nem árulja el, melyik településen él a család.