Nzzen be az
Emlkpontba
 
 
LTALNOS INFORMCIK HREK Aktulis Archvum HDMEZVSRHELY EMLKPONT KILLTSOK PROGRAMOK TANRK MUNKATRSAINK KIADVNYAINK AZ EMLKPONT PLYZATAI
Tanulmány a hódmezővásárhelyi munkásőrségről
EMLÉKPONT
f
Médiapartnerünk
Párhuzamos kémhistóriák - avagy út Vásárhelyről a hírszerzési szolgálatokig
www.szigoruantitkos.hu
Tanulmány az állambiztonsági szervek hódmezővásárhelyi működéséről
EMLÉKPONT
Andrássy u. 34
Hódmezővásárhely 6800
email: emlekpont@emlekpont.hu
Tel: 06 62 530 940


Fejlesztette: CENTER.HU Kft.

Magyar English Deutsch
 

Mindszenty Jzsef rendthetetlen hsge


Dr. Mikls Pter, az Emlkpont intzmnyvezetjnek rsa megjelent a Magyar Idk 2017. mrcius 25-i szmban


Mindszenty Jzsef bboros, az utols magyar hercegprms nem pusztn a huszadik szzadi katolicizmusnak, de az egsz magyar trtnelemnek meghatroz alakja. Mr letben kultusz s ellenkultusz alakult ki krltte. Hrneve s pldaad hsge a keresztnysghez vilgszerte ismert volt, a magyar kommunista diktatra pedig legelszntabb ellenfelei kztt tartotta szmon. A keresztny konzervativizmust kpviselte megingathatatlanul, de marknsan eltlte a totalitrius eszmket s rendszereket: a szlsjobboldaliakat ppgy, mint a szlsbaloldaliakat.



A szzhuszont ve a Vas megyei Csehimindszenten szletett Mindszenty (eredetileg Pehm) Jzsef a szombathelyi egyhzmegye teolgusaknt, majd fiatal papjaknt elnyerte grf Mikes Jnos pspk bizalmt. Lelkipsztori plyjnak fontos llomsa volt Zalaegerszeg, ahol lapot szerkesztett, iskolt s kpolnt pttetett, s szeretetteljes szigorral vezette a rbzott katolikusokat – elbb plbnosknt, utbb esperesknt s cmzetes aptknt. XII. Pius ppa 1944 mrciusban nevezte ki veszprmi pspkk, 1945 szeptemberben pedig esztergomi rsekk, a magyar katolikus egyhz vezetjv. A bborosi mltsgot fl vvel ksbb kapta meg.


Fpapknt – akrcsak kornak tbbi magyar katolikus rseke s pspke – a nagypolitika sznpadn tallta magt. Flemelte szavt a nci nmet megszlls s a nyilasdiktatra ellen, ami miatt bebrtnztk. Esztergomi rsekknt felhvta a kzvlemny figyelmt a fldreform vgrehajtsnak egyhzellenes jellegre, a malenkij robotra hurcolt papok s szerzetesek helyzetre, a magyarsguk miatt ldztt felvidki magyarok szenvedseire, a magyarorszgi nmetek kiteleptsnek igazsgtalansgra, a kollektv bnssg sztlini elvnek etikai tarthatatlansgra. Emiatt hamar elrte, hogy a hatalomba erszakkal igyekv kommunistk s a megszll szovjet hatalom t tekintette legnagyobb ellenfelnek.


Rkosi Mtys utastsra karcsony nnepn, 1948. december 26-n letartztattk, majd koncepcis perben letfogytiglanra tltk. A brtnben tbbszr brutlisan megvertk, tudatmdost szerekkel tmtk, rendszeresen knoztk. Egy id utn hzi rizetbe kerlt a szinte csontvzz sovnyodott fpap, akit a vilgtl tvol tartottak fogsgban, amelybl csak az tvenhatos forradalom idejn szabadulhatott ki. Nhny nap szabadsg utn mintegy tizent esztendeig az Egyeslt llamok budapesti, Szabadsg tri nagykvetsgnek pletben kellett meghznia magt. Kzben a magyar titkosszolglat sztte a terveket a kicsalogatsra, az elrablsra vagy ppen a likvidlsra. Hossz s bonyolult diplomciai trgyalsok utn 1971-ben tvozott az orszgbl, s lete utols ngy vben, Bcsben letelepedve, a szrvnyban l nyugati magyarsg lelki gondozja lett.


Mindszenty pldt adott a rendthetetlen hsgbl. Hsgbl a keresztnysg irnt s hsgbl a magyarsg irnt. Mint egy Tildy Zoltn miniszterelnknek 1946. janur 2-n rott levelben megfogalmazta: „a nemzet rdekeit tartva szem eltt” rt a magyarsgrt aggdva s az igazsgtalansgokat rgztve a hazai s eurpai kzjogi mltsgoknak. A hercegprmsnak az imnt idzett nhny szavt nyugodtan tekinthetjk egsz politikai hitvallsa sszefoglalsaknt. Minden fpsztori, politikusi s magnemberi megnyilvnulsbl vilgosan kiderl: meggyzdse volt, hogy tevkenysgnek a keresztnysg s a magyarsg rdekeit kell szolglnia.


Az elmlt vtizedekben sokan blvnyoztk, mg tbben brltk Mindszentyt, rendthetetlen, a katolikus teolgiai s trsadalmi tants, valamint a keresztny vallserklcs fundamentumaira pl ideolgiai alapllst azonban nem vitathatta senki. Amint letrajzrja (s letmvnek hossz vek ta alapos s szisztematikus kutatja), Balogh Margit megfogalmazta: Mindszenty Jzsef ugyan „tagadhatatlanul vitatott szemlyisg, de mindenki meghajlik erklcsi pldja eltt”.