Nzzen be az
Emlkpontba
 
 
LTALNOS INFORMCIK HREK Aktulis Archvum HDMEZVSRHELY EMLKPONT KILLTSOK PROGRAMOK TANRK MUNKATRSAINK KIADVNYAINK AZ EMLKPONT PLYZATAI
Tanulmány a hódmezővásárhelyi munkásőrségről
EMLÉKPONT
f
Médiapartnerünk
Párhuzamos kémhistóriák - avagy út Vásárhelyről a hírszerzési szolgálatokig
www.szigoruantitkos.hu
Tanulmány az állambiztonsági szervek hódmezővásárhelyi működéséről
EMLÉKPONT
Andrássy u. 34
Hódmezővásárhely 6800
email: emlekpont@emlekpont.hu
Tel: 06 62 530 940


Fejlesztette: CENTER.HU Kft.

Magyar English Deutsch
 

MIKLS PTER: A POLITIKAI PLYT NEM BEFOLYSOLTA AZ GYNKMLT
Csri kos

2017.04.08.


A hdmezvsrhelyi Emlkpont igazgatja, dr.Mikls Pter belellna az gynkk s megbzik neveinek nyilvnossgra hozsba. De beszl arrl is, hogy szerinte Kdr-rendszert pt-e Orbn Viktor, s hogy egyetemi diplomi mell mirt tett le tiszttstechnolgiai szakmunksvizsgt.
prilis 4-rl szljon az nek?


Szlhat arrl is. Vannak olyan, a kdrizmusban szocializldott emberek, akik gy gondoljk, hogy prilis 4., mint emlknap s mint jelkp, elfogadhat. Dbbenetes mdon ma is szletnek olyan trtneti munkk, amelyekben Magyarorszg felszabadulsrl, vagy felszabadtsrl rnak.


Dr. Mikls Pter az Emlkpont igazgatja


Akkor mi: felszabaduls, felszabadls, vagy megszlls?


Mr a korszakban is „felszabadlsnak” hvtk. Lotz Antal – aki pspki levltros volt Szegeden az 1980-as-90-es vekben – klnvlogatta a „szovjetdls” iratait, s ezt rta a dobozra is, amelybe gyjttte ket. A krdsre vlaszolva: megszlls. Akrhogy csrjk-csavarjuk, ez Magyarorszg szovjet megszllsa volt s a kvetkezmnyei nem rtek vget 1989-ben, vagy 1991-ben, amikor kimentek a szovjet csapatok, hanem a mai napig itt vannak. A lelknkben l ez a kellemes kdrizmus, ami magban hordoz sok mindent: a vrs csillag, vagy a Che Guevara irnti nosztalgit, aki eljtt ide 1957-ben, Kdrral puszilkodott s eltlte az gymond „ellenforradalmat”. Ezekkel a jelensgekkel j lenne mr leszmolni s tudatostani a vilggal, hogy a kommunizmus egy kellemetlen eszme itt, Eurpnak ebben a felben, s a kommunista korszak egy eltlend korszak.


Mgis azt mondjk, rjk sokan, hogy az a rendszer, amit Orbn Viktor pt, az tulajdonkppen egy msodik Kdr-korszak.


Mondjk sokan, de ez nem gy van. Tbb okbl sem. A legnagyobb klnbsg, hogy a Kdr-korszak diktatra volt. Azt ltom, hogy azok, akik a Kdr-korszakban ltek, akkor szocializldtak, azok hajlamosak gy emlkezni arra az idre, hogy egy gulyslevesbe, legvidmabb barakk mtoszba, panelhzptsbe, SZOT-dlkbe csomagolt kellemes kis idszak volt. De alapveten, ne szptsk, diktatra volt. Napjainkban nincs diktatra. Ma Magyarorszgon nem egy, a kdrihoz hasonl paternalista llamfelfogs rvnyesl, hanem a kormny elssorban a munkt s a teljestmnyt igyekszik megbecslni, s a szocilis juttatsok is valamilyen tartalomhoz ktdnek, azaz ilyen rtelemben sem jelenik meg a kdrizmus.


n egy interjban, amikor jszentivn polgrmesterjelltje volt 2010-ben, gy fogalmazott, hogy „a kzlet s a politika irnti rdeklds gyerekkoromtl kezdve megvan bennem, msrszt trtnszknt is rdekldssel figyelem a kzleti esemnyeket, hiszen a mlt esemnyei sok pldval s tanulsggal szolglhatnak a mai kor embernek. s vilgnzete alapjn az eurpai keresztny, szocilis s keresztnydemokrata mozgalom volt a hozzm legkzelebb ll”. Lthat-e ma a KDNP?


Lthat. A KDNP – gy vlem – a jobboldal, illetve a polgri oldal vallserklcsi s vilgnzeti alap „segdcsapata”. A konzervativizmust, a polgri oldal keresztny alap politikjt a KDNP meg tudja jelenteni, s szksg is van egy sokszn, plurlis politikai vilgban. Egy olyan politikai erre, amely megjelenti a keresztny egyhzak trsadalmi tantst a kzlet szntern.


n kzletileg hiperaktv, a mai huszonvesek viszont prtpolitikailag tulajdonkppen inaktvak. Mirt? Mi vltozott? n sincs mg negyven ves.


Szerencss mdon egyetemi oktatknt sok fiatallal vagyok krlvve, tbbnyire msod-harmadves, hsz v krli fiatalokkal. Az rkon meglehetsen aktvak, rdekldek szoktak lenni kzleti krdsekhez kapcsoldan. Hatrozottan van politikai rdekldsk s tudatossguk, legfljebb a prtpolitikval kapcsolatosan kritikusak. Hogy ennek a szemlyes tapasztalat, vagy az ltalnos viszolygs-e az alapja, azt nem tudom. Lehet, hogy abbl a nzetbl fakad, hogy prtpolitika igyekszik be- vagy leszkteni a gondolkodst, hszves fiatalok pedig inkbb nllan s nyitottan szeretnek gondolkodni.

Volt mr polgrmester-jellt, vrosi takartcg gyvezet igazgatja, a Fidesz Csongrd megyei kulturlis tagozatnak vezetje. Most megyei kzgylsi kpvisel, a hdmezvsrhelyi Emlkpont igazgatja, egyetemi oktat, publikl, elad, konferencit szervez. Hny lovat lehet egy fenkkel meglni?


Ha brja az ember, akkor sokat. Ha nem, akkor az egy is soknak szmt.


s a kevesebb nem tbb?


De, vlheten igen. Csakhogy n olyan helyzetekbe kerltem, amikor dntenem kellett, s n ezeket a dntseket hoztam meg. Amikor 2011-ben megkeresett a szegedi akkori tbbsgi FIDESZ-KDNP frakci, hogy vllaljak valamilyen funkcit a vrosi intzmnyek, vagy cgek ln, s ezt a lehetsget – egy mintegy ngyszz ft foglalkozat takartcg vezetst – kaptam, akkor az egy megtisztel s szp feladat volt.


A jvptsnek s egy kzs trsadalmi vzi kialaktsnak az egyik eleme,
rsze kell, hogy legyen a mlt lezrsa.


Amikor n a Szegedi Intzmnytakart Kft. gyvezet igazgatja volt, akkor az egyetemi diplomi dacra sznyegtakartsbl is levizsgzott, noha ezt semmilyen jogszably nem rta el. Letette a tiszttstechnolgiai szakmunks vizsgt, gy a diplomi mell megszerezte az egyetlen szba jhet szakkpestst is, mghozz szrad habos sznyegtakartsbl gyakorlati vizsgzott. Azta csinlt ilyet?


Igen. Ha jl emlkszem legutbb pntek dlutn porszvztam ki a laksunkat, ezt mindig nagy rmmel megteszem, mert olyan kzegbl jvk, olyan csaldban nttem fel, ahol nem szgyen a munka, st ppen ellenkezleg. Egyszer megkrdeztk tlem, mikor a cgvezet voltam, hogy a diplomim s a doktortusom ellenre nem zavar-e, hogy ftakartnak hvnak. Azt vlaszoltam, hogy nem, mert a ktkezi munka nem lehet szgyellnival.


Ez rendben van, de sikeres is volt? Mert itt nem esszket kellett rnia, hanem „Hypo-beszerzsek” fltt dntenie.


Nem rzem sikertelen trtnetnek, hiszen szk ngy v utn tbb mint 50 milli forinttal nagyobb bankszmlval adtam t a cget az eldmnek, mint ahogy tvettem tle, s nagyjbl ktszer annyi lland megrendelssel s jval nagyobb trgyi eszkzzel, mrleg szerinti eszkzllomnnyal. Jl reztem magam. Fontos feladat volt a szegedi oktatsi- s sportltestmnyek takartsa s pletgondnoki szolglatnak elltsa. A vroszemeltets egyik jelents terlete volt, s napjainkban nkormnyzati kpviselknt, illetve intzmnyvezetknt az ott szerzett tapasztalataimnak hasznt tudom venni.


Ha mr ezt emlti, akkor beszljnk egy picit az Emlkpont tabudntgetseirl. Mikor hozzk nyilvnossgra a vsrhelyi munksrk nvsort? Mert ez megint egy rdekes dolog, hogy Vsrhely nagyon sok tekintetben mindig az orszgos trtnsek eltt jr. A politikai bnsk megregulzsa, vagy legalbbis nyilvnoss ttele, ezek valahogy az orszgos dolgok eltt vannak, s ha itt kvzi zkkenmentesen mennek, akkor utna lehet gondolkodni azon, hogy a nagypolitikban is felmerljenek. Jl rzi az ember ezt kvlrl, vagy tvedek?


n az Emlkpont mkdst ltom testkzelbl, s itt, Vsrhelyen tapasztalom azt a szndkot az nkormnyzat rszrl is, meg Lzr Jnos miniszter r, a trsg orszggylsi kpviseljnek a rszrl is, hogy a mlttal val relis szembenzs az egyrszt nem halaszthat teend, msrszt pedig nem a sznyeg al sprend feladat. gy gondolom, hogy a jvptsnek s egy kzs trsadalmi vzi kialaktsnak az egyik eleme, rsze kell, hogy legyen a mlt lezrsa. Ennek jegyben az Emlkpont az elmlt b egy vtizedben tudatosan fltrta Hdmezvsrhely szocializmuskori mltjt. Nemcsak az iparostst, vagy a npbrsgok mkdst, hanem bizony azt is, hogy milyen volt a megfigyeltek vilga, hogy kik voltak az SZT-tisztek, kik voltak az gynkk a tancsi rendszerben a vros szocializmus kori kzigazgatsban, gazdasgi letben, mvszvilgban. Az ezekkel trtn szembenzs, s ezeknek az adatoknak a kzlse fontos llomsa a mlt lezrsnak.


De mirt most?


Mert az `56-os emlkv lezrsaknt a kollgimmal egytt a munksrsg trtnett kezdtk el kutatni. Hiszen lehet Kdr diktatrjrl vitatkozni, hogy az puha volt-e, konszolidlt, vagy kemny, de 1957-ben, hatvan vvel ezeltt ezekben a napokban az emberek gy reztk magukat, mint a legkemnyebb Rkosi-korszakban a 40-es, 50-es vek forduljn. Prtkatonk, a ksbbi munksrk hatvan vvel ezeltt intztk a szmonkrst s egszen `58-ig tartott az gynevezett „ellenforradalmrok”, az `56-osok begyjtse. Az azzal val szembenzs, hogy a ’56-ban a karhatalmistk, majd 1957 mrciustl a vsrhelyi munksrk milyen szerepet vllaltak a forradalom leversben, a kdri diktatra stabilizlsnak a biztostsban – s egyltaln, kik voltak ezek az emberek – fontos feladat. Ennek kapcsn vgezzk a kutatsainkat tematikusan jelenleg a Magyar Nemzeti Levltr Csongrd Megyei Levltrban, illetve a projektnk most r abba a fzisba, hogy budapesti kzgyjtemnyekben is kutassunk. Tbb mint ezer nv van mr ebben az ltalunk sszegyjttt adatbzisban, de tovbbra is hangslyozom, hogy nem nvsorokat akarunk kszteni. A nvsor nmagban nem mond semmit. De akkor mr igen, ha gy trjuk fel a vsrhelyi munksrsg trtnett, hogy ltjuk kzben a munksrk jelenltt a prtletben, a tancsi letben, a vsrhelyi mindennapokban, hiszen 1957-tl 1963–64-ig valban egy megtorl szervezet, egy prthadsereg tagjaknt volt itt. Aztn a szervezet mr csak mintegy „polgrri” feladatokat ellt, eszkzllomnyt s emberllomnyt tekintve alkalmatlan csapatknt ment vgl a kommunizmussal egytt a trtnelem sllyesztjbe 1989-ben. A terveink szerint hamarosan napvilgot lt az els ilyen publikci, amely a megtorlsok idszakig trgyalja ennek a testletnek a trtnett, s az ebben rszt vevknek a plyjt is kzztennnk.


De tudjuk azt is, hogy sokan nknt, kjjel csatlakoztak a hlzathoz


A msik nagy krds az gynkaktk, gynktrvny. A Jobbik s az LMP is mr rgta hajtogatja s kveteli az gynktrvny mdostst, az aktk nyilvnossgra hozatalt, de egyltaln vannak-e rvnyes, hiteles aktk? Mikzben Lzr Jnos pont a munksr-killts megnyitjn beszlt arrl, hogy a megrendelk az igazi gazfickk, s nem felttlenl a klnbz lethelyzetek okn megzsaroltak. Nota bene: voltak, vannak, akik nknt belptek s szolgltk a rendszert, s rmmel jelentettek polgrtrsaikrl, de azrt maguk a jelentk azrt a tbb rszbl llnak.


A mlttal val szembenzsnek rsze kellene, hogy legyen ezen gynklistknak s gynkanyagoknak a nyilvnossgra hozatala. Minden csoda hrom napig tart. Sok emberrl kiderlt – brmelyik politikai oldalon –, hogy gynk, vagy akr SZT-tiszt volt, s folytathatta a politikai plyjt. Viszont ami fontos: ahogy telik az id, egyre kevesebb lehetsg lesz arra, hogy ezeket az embereket be tudjuk vonni a kutatsba, s letinterjkat ksztve meg tudjuk rteni a motivciikat. Hiszen nagyon eltr esetek vannak: a nyilvnossgra kerlt, illetve a mr kutatott anyagokbl tudjuk, hogy van, akit tnyleg megzsaroltak, s prblt rtalmatlan jelentseket adni, akr dekonspirlta is magt, s azrt bocstottk el, mert tnyleg rtelmetlen, vagy a hlzat szmra haszontalan dolgokat jelentett. De tudjuk azt is, hogy sokan „nknt, kjjel” csatlakoztak a hlzathoz, s a szakmai-emberi-politikai karrierjket csatoltk ehhez. Ezek kztt termszetesen meg kell tenni a szksges distinkcit. Teht a kutats szmra nem rm, hogy ezek a dokumentumok ksbb kerlnek el, de megvan az az elnye is, hogy ahogy telik az id, egyre kevesebb olyan szemly neve kerlhet nyilvnossgra az gynkhlzat tagjaknt, aki esetleg jelen van most is a kzletben, s onnantl kezdve, hogy valaki mr nem l, taln kevsb rdekes ez a trtnet.


Vona Gbor parlamenti megszlalst nyilvn hallotta, amiben a miniszterelnkt prblta hrbe hozni. n leglis politikai fegyvernek tartja az gynkvddal val besrozst, vagy legalbbis a „nem zrg a haraszt” kategriba sorolst?


Nem. De a politikban a politikai korrektsg nem mindig kerl el, hogy finoman fogalmazzak. Amit ezzel kapcsolatban csak lnyegesnek rzek az az, hogy ha lenne egy lezrult trtneti s jogi megalapozottsg kutats s kutatsi eredmny, akkor ezek a problmk vgleg megsznnnek. Mg egyszer hangslyozom, hogy az egyetemi hallgatim jelents rsze 1990 utn szletett, st a 90-es vek kzepn, teht szmukra mindez a krdskr, hogy ki gynk, ki nem gynk, egy olyan vilg, amit maximum a filmekbl ismernek, s nem is tudjk megfelelen rekonstrulni. Teht kzel egy olyan genercis vlts, ahogy az id telik, amelynek eredmnyeknt jn az a nemzetk, amelynek tagjai szmra mr teljesen irrelevns lesz, hogy most ki volt, vagy ki nem volt besg a kommunizmusban. n gy gondolom, hogy annak a genercinak, ami mg meglte ezt a korszakot, s aminek vannak akr srelmei, akr elnyei, annak a genercinak kellene – a kvetkez nemzedket mentestve – megtennie ezt a lpst.


Elbb az Emlkpont kutatsi feladatairl beszlt, van egy msik hasonl intzmny az orszgban, a Terror Hza Mzeum, amelynek annak idejn a kistestvre volt az Emlkpont. Mikor jrt itt utoljra Schmidt Mria?


Mita n vagyok az intzmnyvezet nem volt itt. Hogy korbban, mikor, arrl nincs informcim, gy nem tudok pontos vlaszt adni.


Megromlott a viszony a Terror Hza s az Emlkpont kztt? Ez egy helyrehozhatatlanul megromlott viszony, vagy van brmi nem kapcsolat a kt intzmny kztt?


Van kapcsolat a kt intzmny kztt. ppen a napokban az egyik munkatrsukkal vltottam e-mailt, aki egy Komcsin-rt megszenvedett egykori politikai ldzttre hvta fel a figyelmnket, aki egybknt nlunk is jelentkezett, s akivel azta felvettk a kapcsolatot. Mi elssorban Hdmezvsrhelynek a szocializmuskori mltjt kutatjuk s mutatjuk be konferencikon, killtsokon, kiadvnyokon keresztl. Jrjuk a sajt utunkat a sajt kutatsi terveink s koncepcink mentn.


De mit br el az intzmny mrete? Adott esetben bvthet a szemlyi llomnya? Mint lthat, Szegeden olyan tl nagy trekvs nincs arra, hogy – noha megyeszkhely volt, s a dntsek jelents rsze ott szletett, ami a megyt rintette – egy hasonl emlkhely vagy kutatkzpont ltrehozsra. Az Emlkpont lenne a Dl-alfldi rgi vagy legalbb Csongrd megye trtnetnek feldolgozja, vagy pp elg feladat a vsrhelyi?


Neknk pp elg feladat a vsrhelyi. De szerencsre rkezik megkeress pldul a Csongrd Megyei Kormnyhivatal, vagy a Csongrd Megyei nkormnyzat rszrl kiadvnyokban, killtsokban s egyb projektekben val kzremkdsre. Ezeket ernk s lehetsgeink szerint vllaljuk is. Tbb teleplsi nkormnyzat jelentkezett mr tlettel s kutatsi anyaggal – elssorban Hdmezvsrhely vonzskrzetbl.


Szeged mirt nem nz szembe ilyetn mdon az llamszocializmusban betlttt mltjval? Ott azrt Apr Antalrl, a Komcsin-klnrl, azaz nem kis hatalommal rendelkez kderekrl s – nem elhanyagolhat mdon – egy egyetemi vrosrl beszlnk.


A szegedi trtnszeket ismerve: ms kutatsi terletk s ms rdekldsi krk van, semhogy ezzel a vilggal nzzenek szembe.


Forrs: blogstar.hu

http://aktualis.blogstar.hu/2017/04/08/miklos-peter-a-politikai-palyat-nem-befolyasolta-az-ugynokmult/37004/