Nzzen be az
Emlkpontba
 
 
LTALNOS INFORMCIK HREK Aktulis Archvum HDMEZVSRHELY EMLKPONT KILLTSOK PROGRAMOK TANRK MUNKATRSAINK KIADVNYAINK AZ EMLKPONT PLYZATAI
Tanulmány a hódmezővásárhelyi munkásőrségről
EMLÉKPONT
f
Médiapartnerünk
Párhuzamos kémhistóriák - avagy út Vásárhelyről a hírszerzési szolgálatokig
www.szigoruantitkos.hu
Tanulmány az állambiztonsági szervek hódmezővásárhelyi működéséről
EMLÉKPONT
Andrássy u. 34
Hódmezővásárhely 6800
email: emlekpont@emlekpont.hu
Tel: 06 62 530 940


Fejlesztette: CENTER.HU Kft.

Magyar English Deutsch
 

Kdr munksrei kommunista prtkatonk voltak

A munksrsg hdmezvsrhelyi trtnett mutatja be az Emlkpont

- Az Emlkpont 2016-ban az 1956-os forradalom helyi esemnyeit trta fel kutatsaiban, s mutatta be sszegz killts keretben, valamint mkdtt kzre a vros ltal kiadott, sszefogs a szabadsgrt cm ktet elksztsben. Az idei vben a hatvan vvel ezeltti megtorlsokkal foglalkozik intzmnynk – mondta el Mikls Pter, a hdmezvsrhelyi Emlkpont intzmnyvezetje a kzgyjtemny Kdr-huszrok s prtkatonk. Munksrk Hdmezvsrhelyen, 1957–1989 cm killtsnak pnteki megnyitjn.


Mikls Pter, az Emlkpont intzmnyvezetje, Lzr Jnos orszggylsi kpvisel, miniszter s
Szakly Sndor trtnsz professzor, a VERITAS Trtnetkutat Intzet figazgatja


Most hatvan ve, hogy Hdmezvsrhelyen 1957. mrcius 17-n ltrejtt a munksrsg. A vrosban, mint Csongrd megye akkori szkhelyn mkdtt a prtkzpont a ksbbi llamf, Nmeth Kroly irnytsval s mivel – ahogy az a falon lthat idzeten is olvashat – „Vsrhelyen komoly fszke volt az ellenforradalmroknak”, gy a megtorlsnak is szksgszeren kzpontja volt.


– Vsrhely nagy kiterjeds tanyavilga is gondot jelentett, ezrt – az orszgban egyedlll mdon – a karhatalom, majd a munksrsg lovas szakaszt is szervezett a tanyai lakossg megrendszablyozsra – ismertette az intzmnyvezet, aki rmutatott: az eddig folytatott s az ez utn sorra kerl kutatsok eredmnyeit minl szlesebb krben igyekszik az Emlkpont megismertetni. Ezt a feladatot tlttte be a megnyitt kvet tudomnyos konferencia, de elkszlt tbb httrtanulmny s a forradalom leversben kzremkdtt kzel ezer karhatalmista s munksr listja is.


A megnyit rsztvevi ezt kveten hangfelvtelrl hallgattk meg a korszak kommunista demaggijnak vezralakja, Marosn Gyrgy mondatait, amelyekben hatvan ve kijelentette: a karhatalomnak most viszket a tenyere s a kommunistk ebben az orszgban nem maradhatnak fegyver nlkl.


– A karhatalom s a munksrsg soraiba nem a magyarsg legkivlbbjai krtk felvtelket – emlkeztetett a killtst a ltogatk figyelmbe ajnlva Szakly Sndor trtnsz professzor. A VERITAS Trtnetkutat Intzet figazgatja kifejtette: szmos olyan eset kerlt feltrsra, amely sorn a munksrk ltal hazavitt fegyverek balesetet okoztak, tletszeren lvldztek s vadsztak azokkal, nha mg emberekre is. A trtnsz elgondolkodtatnak nevezte, hogy kik is alkottk a munksrsget, mirt is vllaltk e feladatot, s mirt fordultak szembe sokmilli emberrel, hiszen a tbbsg 1956-ban nem ket s nem a szovjet csapatokat vrta, hanem egy demokratikus Magyarorszgot.



A most megnylt killts bemutatja a helyi embereknek a munksrsghez val viszonyt s azokat is, akik ebben a vrosban vllaltk a Kdr-rendszer fenntartst. A munksrsg, amely ltszmban idnknt meghaladta a honvdsg katoninak szmt, biztos tmasza volt a rendszernek s ha az azt vrta, akkor – ahogyan a felvtelen hallott Marosn is megfogalmazta – oda is csaptak.


– Ez nem az a vonz szervezet volt, ahov az emberek trekedtek – mondta el Szakly Sndor, hozztve: a munksrsg ugrdeszkt jelentett azoknak, akik tehetsg, megfelel kpessgek s szorgalom hinyban nem jutottak elbbre, de a piros tagknyv, vagy a munksr egyenruha sok mindent elintzett. s elintztk ennek az orszgnak a sorst nhny vtizedre, s most ezt a sorsot kell, hogy hitelesen bemutassuk s nem szabad arrl megfeledkeznnk, hogy ha annak idejn nem egy ilyen szervezet jn ltre, akkor most nem kellene killtst megnyitni a trtnelmnknek ezen a nem tl dicssges idszakrl. A trtnsz figyelmeztetett: fontos azonban, hogy ezt az idszakot minl tbben megismerjk s remnyt fejezte ki, hogy a hdmezvsrhelyi killts sztnzi a tbbi magyar vrost, hogy hasonl mdon trjk fel az ott mkdtt munksr egysgek trtnett.



– Az Emlkpont ma mr nemcsak a tz ve megalkotott killtsrl hres, hanem a helyi mlt feldolgozsa rdekben tett pldartk lpseirl, amelyeknek klnleges llomsa az 1956-os forradalom s szabadsgharc emlkezete – mondta el megnyit beszdben Lzr Jnos, orszggylsi kpvisel, a Miniszterelnksget vezet miniszter. Nhny hete Budapest futcin olvashatk volt a hsk nevei s remnyt fejezte ki, hogy egyszer a gyilkosok nevei is a falakra kerlnek s kimondjuk: Kdr Jnos nem volt tbb egy kztrvnyes gyilkosnl s sorsban a hozz 1956-ban csatlakozk is osztoznak – tette hozz.


– Az MSZMP alapt dokumentuma a dicssges forradalom vrbe fojtsra, megtorlsra s a visszarendezdsre tett esk – fogalmazott a miniszter, rmutatva: a karriert, rvnyeslst jelent prttagknyvek tulajdonosai azt fogadtk meg, hogy megakadlyozzk, hogy jra forradalom legyen, szabad legyen az orszg s rvnyesljn az nrendelkezs.



– lvitk zajlanak ma Magyarorszgon az gynk-listkrl – szgezte le Lzr Jnos -, hiszen az igazi krds a megrendelk listja, azok neve s felelssge, akik a bntetteket megrendeltk s vgrehajtottk. De hogyan vrhatjuk el kortrsainktl, vagy az utnunk kvetkezktl, hogy az igazsg s a gazsg kztt klnbsget tegyenek, amikor mi huszonht ve nem vgeztk el ezt a munkt – tette fel a krdst a miniszter, rmutatva: 1990 ta a Kdr-rendszer bneirt senkit nem vontak felelssgre. Olyannyira elmosdnak a gyilkos s a hs kztti hatrok, hogy a magyar trsadalom megtlse szerint Szent Istvn s Mtys kirly utn az orszg legjelentsebb trtnelmi figurja a vreskez dikttor, Kdr Jnos. Az ilyen killtsok segtenek, hogy a j s rossz kztt mgis sikerljn klnbsget tenni.



A munksrsg feladata az 1956-os forradalom utols mozgalmainak elfojtsa, a rend fenntartsa s olyan, Kdr Jnoshoz s a Magyar Szocialista Munksprthoz elvh grda megalaktsa, amely egy jabb „ellenforradalom” esetn azt a hadsereg helyett is ksz vrbe fojtani.


A ksbbi idk munksreinek ismeri nem gondoltk, hogy k kszek lennnek rtani hazjuknak. A karrierizmus s rvnyesls vitte ket a munksrsg soraiba azokat, akiknek mg a prttagsg sem volt elegend az rvnyeslshez, a szolglati lakshoz, az egy szobval nagyobb tancsi lakshoz, vagy Tarbant helyett a Zsigulihoz.


– Azonban volt ebben az orszgban ht s flmilli ember, aki nem volt prttag – mutatott r Lzr Jnos –, s aki nem adta fel elvi elktelezettsgt, nem lett prttag vagy munksr, az is boldogult, teht hazugsg, hogy az elre jutshoz csak a prttagsgon, vagy a munksrsgen t vezetett az t. A knyelemhez, az rdemtelen, tehetsg s szorgalom nlkli, msok rovsra trtn boldogulshoz mr szksg volt ezen utakra – tette hozz a miniszter.



Az orszggylsi kpvisel btortotta az Emlkpont vezetjt s kutatit, hozzk nyilvnossgra a neveket, azonban jelezte, ms a felelssge annak, aki a munksrsghez 1957-ben a megtorls rdekben, vagy akr a gyilkols jegyben csatlakozott s ms a felelssge, aki karrierizmusbl, ambcibl, vagy megfelelsi knyszerbl tallta meg helyt az 1970-es, 1980-as vekben a munksrsg soraiban. De tudni kell, kik voltak, akiknek az MSZMP-tagsg sem volt elg, hogy a rendszerbl kivegyk a rszket.


– Mi Hdmezvsrhelyen a megismers, a tanuls s a tuds lehetsgbl a lezrs eslyt mertettk – fogalmazott Lzr Jnos, emlkeztetve: az Emlkpont a mltra tett pontot, s amikor a rgi trtnetek vilgoss vltak, a megbocsts s a nagyvonalsg is helyet kapott az plet falai kztt. Mi, hdmezvsrhelyiek nem vendettt akarunk, fleg huszonht v tvlatbl – szgezte le a miniszter – csak azt, hogy aki hibt kvetett el a kzssg ellen, az lssa be azt s krjen bocsnatot.