Nézzen be az
Emlékpontba
 
 
ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK HÍREK Aktuális Archívum HÓDMEZŐVÁSÁRHELY EMLÉKPONT KIÁLLÍTÁSOK PROGRAMOK TANÓRÁK MUNKATÁRSAINK KIADVÁNYAINK AZ EMLÉKPONT PÁLYÁZATAI
Tanulmány a hódmezővásárhelyi munkásőrségről
EMLÉKPONT
f
Médiapartnerünk
Párhuzamos kémhistóriák - avagy út Vásárhelyről a hírszerzési szolgálatokig
www.szigoruantitkos.hu
Tanulmány az állambiztonsági szervek hódmezővásárhelyi működéséről
EMLÉKPONT
Andrássy u. 34
Hódmezővásárhely 6800
email: emlekpont@emlekpont.hu
Tel: 06 62 530 940


Fejlesztette: CENTER.HU Kft.

Magyar English Deutsch
 

Hűség a szabadsághoz

A Hódmezővásárhelyen 1904-ben született, majd Debrecenben élt költő, újságíró Pákozdy Ferenc 1956-os verseit tartalmazó Fekete könyvet mutatták be a hódmezővásárhelyi Emlékpont és a debreceni Déri Múzeum közös péntek délutáni rendezvényén. A beszélgetést vezető Diószegi Szabó Pál költő, történész a bemutatón magát azt az eredeti füzetet is bemutatta, amelybe Pákozdy az ötvenes évek derekán írta költeményeit.


Diószegi Szabó Pál költő, történész és az eredeti Fekete könyv


Pákozdy számos iskolát – köztük a jogi és az orvosi kart – kezdett el és hagyott félbe, majd helyi újságok külső munkatársaként dolgozott. A második világháború végén még Vásárhelyen tartózkodott, amikor a szovjet csapatok átvették a város irányítását. Ezután hagyta el a várost és költözött a Hajdúságba.


Debrecen sok tekintetben hasonlít Vásárhelyre – fogalmazta meg Lakner Lajos, a Déri Múzeum igazgatóhelyettese, a kötet szerkesztője, utalva arra, hogy a cívis városban is igencsak számon tartják, ki az akinek családja régóta a városban él. A debreceniek között is sok a Pákozdyhoz hasonló makacs és őszinte ember, ám Pákozdy Ferenc mégis kilógott a sorból különc, mindig elegáns megjelenésével, s legendás alakját ma is őrzik a debreceniek.


Diószegi Szabó Pál költő, történész és
Lakner Lajos, a debreceni Déri Múzeum igazgatóhelyettese, a kötet szerkesztője


A kötetben az 1956 őszén-telén és 1957 tavaszán írott versei kaptak helyet, amelyek a teljes költői életművet tekintve – véli Diószegi Szabó Pál – a legerősebb költeményei. Ezekben a szövegekben ott a remény és a forradalom öröme, majd a bukás miatt érzett csalódottság. A forradalom idején Pákozdy több versét is közölték, emiatt később folyamatosan megfigyelték, sőt az akkor nem engedélyezett nemzeti ünnepnapokat is gyakran a rendőrségi fogdán kellett töltenie.


Egy róla írt ügynöki jelentés szerint nem volt hajlandó írásokat közlésre adni az akkori debreceni kommunista napilapnak, a Naplónak, s bár tisztában volt a következményekkel, morális hűségét megtartotta a szabadság eszményéhez.


A bemutatón jelen volt a kötet illusztrációit és grafikai tervét készítő Süli-Zakar Szabolcs is, aki elmondta: igyekezett a kort megidéző hangulatú, azonban mégis fiatalos betűtípust választani, s az illusztrációkon is feltűnik a figyelmet kötet borítójára irányító sárga szín is.



Az esten – amelyen az alkotó unokahúga, Pákozdy Katalin is jelen volt – Pákozdy Ferenc költeményeit Hegyiné Csernus Judittól hallgathatták a bemutató résztvevői, akik a kiadó Déri Múzeum jóvoltából egy-egy ajándékpéldányt is magukkal vihettek a kötetből.