Nzzen be az
Emlkpontba
 
 
LTALNOS INFORMCIK HREK Aktulis Archvum HDMEZVSRHELY EMLKPONT KILLTSOK PROGRAMOK TANRK MUNKATRSAINK KIADVNYAINK AZ EMLKPONT PLYZATAI
Tanulmány a hódmezővásárhelyi munkásőrségről
EMLÉKPONT
f
Médiapartnerünk
Párhuzamos kémhistóriák - avagy út Vásárhelyről a hírszerzési szolgálatokig
www.szigoruantitkos.hu
Tanulmány az állambiztonsági szervek hódmezővásárhelyi működéséről
EMLÉKPONT
Andrássy u. 34
Hódmezővásárhely 6800
email: emlekpont@emlekpont.hu
Tel: 06 62 530 940


Fejlesztette: CENTER.HU Kft.

Magyar English Deutsch
 

Egyni sorsok s kzssgi cselevsek 1956-ban


Az tvenhatos forradalom hseirl s szemtanirl, valamint az akkoriban megfigyelhet egyni s kzssgi cselekvsmdokrl mutattak be knyveket a hdmezvsrhelyi Emlkpontban. Mikls Pter trtnsz A szabadsg remnyben. Egyni s kzssgi cselekvsformk 1956-ban cm munkja megjelentetst, valamint a Harangoz Imre nprajzkutat ltal sszelltott Memoria iusti cum laudibus… 1956 emlkezetnek knyve cm ktet kiadst az 56-os Emlkbizottsg tmogatsa tette lehetv.


Mikls Pter, az Emlkpont intzmnyvezetje, Harangoz Imre nprajzkutat s

Szebelldi Zoltn, jkgys polgrmestere


Kszntjben Mikls Pter, az Emlkpont intzmnyvezetje elmondta: mindkt knyv ktdik Hdmezvsrhelyhez. Ugyanis az jkgysi tvenhatosoknak emlket llt ktet egyik szereplje, a Hdmezvsrhely krnyki tanyavilgban egykoron mkdtt kommunistaellenes Fehr Grda Mozgalom mrtrja, Blah Jnos zvegye, Nmeth Margit frje kivgzst kveten jkgysra kltztt, ahol j letet kezdett.



Az jkgysrt Kzalaptvny ltal megjelentett ktet elmunklatai sorn Harangoz Imre nprajzkutat, a Bks megyei vros kzalaptvnynak elnke a telepls 1956-os trtnete kapcsn szmos interjt ksztett az ott l ids emberekkel. Ennek sorn feltrult eltte nemcsak Blah Jnos Vsrhelyrl odakltztt zvegynek sorsa, hanem a kommunizmus kori beszolgltatsok s az erszakos teszests trtnete is. Az emlkezsek mellett a kiadvnyban helyet kapott egy – korabeli sajtanyagokon s levltri forrsokon alapul – jkgys tvenhatos trtnett bemutat tanulmny is.



– A magyar gondolkodsmd sszecseng a biblikus szemlletmddal – mondta el a knyvbemutatn Szebelldi Zoltn, jkgys polgrmestere, hangslyozva, hogy egy npcsoport sszetartsnak alapvet eszkze a hit, amelyet azok tmadnak, akik a npcsoport egysgt megbontani kvnjk. A vrosvezet kifejtette: azrt is fontos emlkezni a hatvan vvel ezeltti trtnsekre, mert ezek az egykori momentumok meghatrozzk mai letnket is.



Mikls Pter a szegedi Blint Sndor Szellemi rksgrt Alaptvny gondozsban kiadott knyvben olyan egynek s kzssgek trtnett helyezte egyms mell, akik – br az let ms-ms terletn mkdtek – a szabadsg remnyben 1956-ban killtak amellett, hogy szovjet tpus kommunista diktatra vilga helyett egy polgri s demokratikus Magyarorszgon lhessenek.


Mikls Pter ktete ennek jegyben trgyalja a forradalom gyjtszikrjt jelent, Szegeden megalakult Magyar Egyetemistk s Fiskolsok Szvetsge (MEFESZ) trtnett, s a vsrhelyi Bethlen Gbor Gimnziumban – az orszgban elsknt megalakult – dikparlament mkdst is. A ktetben olvashatunk Putnik Tivadarrl, aki egyik alaptja volt a MEFESZ-nek s egy szegedi egyetemi gylsen elsknt kvetelte a szovjet csapatok tvozst mr 1956. oktber 16-n, s aki emiatt 1957-ban emigrlni volt knytelen, illetve Dvid Szaniszlrl, aki 1956-ban mrnkknt Mezhegyesen munkstancsi tag volt, amit miatt tizenhat hnapot tlttt brtnben. Mindezek mellett Hamvas Endre csandi pspk s Barti Dezs szegedi egyetemi rektora, valamint Bib Istvn llamminiszter szerepvllalst is rtkeli a knyv.



A hdmezvsrhelyi bemutatn npzenvel kzremkdtt Szcs Mikls s fia, ifjabb Szcs Mikls. A rendezvny rsztvevi a ktetekbl tiszteletpldnyt vehettek t, ksznheten a knyvkiadst lehetv tev, a Magyarorszg kormnya ltal 1956-os forradalom s szabadsgharc 60. vforduljra ltrehozott Emlkbizottsg tmogatsnak.