Nzzen be az
Emlkpontba
 
 
LTALNOS INFORMCIK HREK Aktulis Archvum HDMEZVSRHELY EMLKPONT KILLTSOK PROGRAMOK TANRK MUNKATRSAINK KIADVNYAINK AZ EMLKPONT PLYZATAI
Tanulmány a hódmezővásárhelyi munkásőrségről
EMLÉKPONT
f
Médiapartnerünk
Párhuzamos kémhistóriák - avagy út Vásárhelyről a hírszerzési szolgálatokig
www.szigoruantitkos.hu
Tanulmány az állambiztonsági szervek hódmezővásárhelyi működéséről
EMLÉKPONT
Andrássy u. 34
Hódmezővásárhely 6800
email: emlekpont@emlekpont.hu
Tel: 06 62 530 940


Fejlesztette: CENTER.HU Kft.

Magyar English Deutsch
 

Be nem vallott bnk nyomban az Emlkpontban


Az llamszocialista rendszernek olyan kifejezseket ksznhetnk, mint kulk, padlssprs vagy kitelepts – mondta a kommunizmus ldozatainak emlknapjn a hdmezvsrhelyi Emlkpont esti rendezvnynek rsztvevit kszntve Blint Gabriella. Az nkormnyzati kpvisel emlkeztetett: 1947-ben e napon minden jogi eljrst mellzve fogtk el s hurcoltk a Szovjetuniba a Vrs Hadsereg katoni az akkor demokratikusan mkd Fggetlen Kisgazdaprt ftitkrt, Kovcs Blt.


Blint Gabriella nkormnyzati kpvisel


– Brhol kezdte meg mkdst a kommunista rendszer, ellenllsba tkztt a trsadalmi rendet erszakos mdszerekkel megvltoztat politikja, gy a Dl-Alfldn is – jelentette ki beszdben ze Sndor professzor. A budapesti Pzmny Pter Katolikus Egyetem egyetemi tanra kifejtette: a bolsevikok szmra a parasztsg volt a legkomolyabb ellenfl, amely rteget igyekezett megosztani, a trsadalom tbbi tagjval szembe lltani.
A professzor a dl-alfldi trsgben mkdtt Fehr Grda Mozgalom, mg a Bksben s Biharban tevkenykedett Srrti Sasok mozgalmrl szlva kifejtette: a szovjet katonai jelenlt s nyomsgyakorls ellen indtottk a szervezkedst, cljuk volt a rsztvevk letre is kockzatot vllalva letben tartani a remnyt, hogy ltezhet egy msik, demokratikus vilg is. A Srrti Sasok tagjainak mintegy hromnegyede fldmves volt, de szp szmmal akadt kzttk a szocialista arculatra formld kzigazgatsbl, rendrsgtl s a hadseregbl elbocstott tisztvisel s tiszt is, akik igyekeztek a szovjet hatalomtvtel utn bekvetkez flelem ellen tenni.


ze Sndor professzor

Az est folyamn a rsztvevk megtekintettk A fehrballonos cm dokumentumfilmet, amelynek rendezje, Stefka Istvn, valamint forgatknyrja, Csurka Dra is rszt vett a vettsen. A filmkockk lefutsa utn az alkotkkal Zeman Ferenc, az Emlkpont trtnsze beszlgetett.


Stefka Istvn, Csurka Dra s Zeman Ferenc

A fimben megszlal jogszprofesszor, Jobbgyi Gbor s a nyugalmazott bntetbr, Kahler Frigyes gy vlik: az 1956-os forradalom provokci nyomn robbant ki, amelynek clja az volt, hogy a nemzetkzi egyezmnyek ellenre a haznkban tartzkod szovjet csapatoknak mgsem kelljen kivonulni. Csurka Dra rmutatott: van mg feladata a trtnszeknek, hogy a kt jogsz lltsait dokumentumokkal igazoljk.



Az 1956. oktber 25-i Kossuth tri eltti tntetsen Stefka Istvn nem vett rszt, de desapjval mr a helyszn fel tartott, amikor a sortz megkezddtt. Az jsgr, aki plyja sorn tbb szz interjt ksztett e tmban, kijelentette: a tntetkre leadott sortz - amelynek ldozatainak szma akr az ezret is elrheti – nemcsak a krnyez pletekbl, hanem az Orszghzbl is pergett a tntetkre. Mint elmondta, az pletet az llambiztonsg tartotta kezben, azonban volt olyan szemtan, egy lengyel jsgr, aki szerint kizrlag szovjet katonk voltak a Parlamentben. Zeman Ferenc hozztette: az Emlkpont 1956-os kutatsai sorn az egyik adatkzl is - aki akkor a dszzszlalj katonja volt – lltotta: az VH-sok is tzeltek a tntet tmegre.
Stefka Istvn kijelentette: a Ztnyi-Takcs nven ismertt vlt, azonban az akkor Slyom Lszl vezette Alkotmnybrsg ltal megsemmistett trvny demokratikus mdon rendezte volna a felelsk elszmoltatst, gy azonban a gyilkosok bntetlenek maradhattak, s amg elkenjk a mltat, azt nem fogjuk magunknak rezni s nem lesz trtnelmnk.



A beszlgetst kveten a program rsztvevi az Emlkpont portljnl helyeztk el az emlkezs mcseseit.