Nézzen be az
Emlékpontba
 
 
ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK HÍREK Aktuális Archívum HÓDMEZŐVÁSÁRHELY EMLÉKPONT KIÁLLÍTÁSOK PROGRAMOK TANÓRÁK MUNKATÁRSAINK KIADVÁNYAINK AZ EMLÉKPONT PÁLYÁZATAI
Tanulmány a hódmezővásárhelyi munkásőrségről
EMLÉKPONT
f
Médiapartnerünk
Párhuzamos kémhistóriák - avagy út Vásárhelyről a hírszerzési szolgálatokig
www.szigoruantitkos.hu
Tanulmány az állambiztonsági szervek hódmezővásárhelyi működéséről
EMLÉKPONT
Andrássy u. 34
Hódmezővásárhely 6800
email: emlekpont@emlekpont.hu
Tel: 06 62 530 940


Fejlesztette: CENTER.HU Kft.

Magyar English Deutsch
 

Bakanaplók a Nagy Háborúból

(A Délmagyarország recenziója megjelent a napilap 2017. augusztus 26-i számának 14. oldalán.)


Harctér és fogolytábor címmel jelent meg a hódmezővásárhelyi Emlékpont könyvsorozatának hatodik része. - Az első világháború a huszadik század egyik legnagyobb közösségi és egyéni traumájaként vonult be a történeti emlékezetbe - fogalmaz Miklós Péter igazgató, a kötet szerkesztője. Már a kortársak, a háború résztvevői és átélői tisztában voltak azzal, hogy különleges és történelmi léptékkel mérve is fontos időkben élnek.



Talán ennek hatására is döntöttek úgy sokan - politikusok, diplomaták, katonai vezetők és természetesen „egyszerű emberek”, közkatonák -, hogy háborús élményeiket naplóban vagy visszaemlékezésben is megörökítik. Ilyeneket ad közre a kötet. A hódmezővásárhelyi Aszalai Kálmán, Marton Péter és Zádori Sándor, valamint a szegedi Balogh Gyula feljegyzéseit olvasva emberközelbe kerül hozzánk a Nagy Háború. A hétköznapi történeteken keresztül talán jobban megértjük, hogy az első világháborúban a magyar katona - legyen lövészárokban vagy a hadifogolytáborban - hogyan élte meg ezt a mára már történelmi pillanatot.



Aszalai Kálmán 1915-től az 1918-as hazaérkezéséig írt feljegyzései különösen fontosak, mert tipikus parasztemberként láttatja a háborút, élete legnagyobb élményét. Versei is sok információt rejtenek. Első versét így kezdi: „Negyvenhatos voltam, / De honvédnak öltöztem / Mint őrszolgálatos védtem / A hazámat / Későb neki fordítottak / A csúnya muszkának”. Mindebből arra következtethetünk, hogy Szegedre való bevonulása után rövid időre a balkáni hadszíntérre kerülhetett, ahol az ezred három zászlóalja a magyar-szerb határon őrszolgálatot adott, és az orosz harctérre csak ezután került.


A közreadott írásokat Nagy Gyöngyi, az Emlékpont történésze, Kovács Imre Attila, az intézmény irodalmára és Bernátsky Ferenc, a Tornyai János Múzeum tudományos munkatársa rendezte sajtó alá.
(D. T.)