Nzzen be az
Emlkpontba
 
 
LTALNOS INFORMCIK HREK Aktulis Archvum HDMEZVSRHELY EMLKPONT KILLTSOK PROGRAMOK TANRK MUNKATRSAINK KIADVNYAINK AZ EMLKPONT PLYZATAI
Tanulmány a hódmezővásárhelyi munkásőrségről
EMLÉKPONT
f
Médiapartnerünk
Párhuzamos kémhistóriák - avagy út Vásárhelyről a hírszerzési szolgálatokig
www.szigoruantitkos.hu
Tanulmány az állambiztonsági szervek hódmezővásárhelyi működéséről
EMLÉKPONT
Andrássy u. 34
Hódmezővásárhely 6800
email: emlekpont@emlekpont.hu
Tel: 06 62 530 940


Fejlesztette: CENTER.HU Kft.

Magyar English Deutsch
 

Atomcsaps esetn is bevetettk volna ket
Konferencia a munksrsg trtnetrl az Emlkpontban

Kdr-huszrok s prtkatonk. Munksrk Hdmezvsrhelyen, 1957–1989 cmmel rendezett tudomnyos konferencit mrcius 17-n – a munksrsg hdmezvsrhelyi megalakulst kveten pp hatvan vvel – a hdmezvsrhelyi Emlkpont. A tudomnyos tancskozst – amelyen a Nmeth Lszl Gimnzium s Gregus Mt Mezgazdasgi Szakkpz Iskola egy-egy osztlya is rszt vett – megnyit kszntjben Mikls Pter, az intzmnyvezetje elmondta: az intzmny nevben is szerepl ponttal zrjuk mondatainkat s az Emlkpont is igyekszik egy korszak vgre pontot tenni gy, hogy annak rszleteit feltrja.


Mikls Pter, az intzmnyvezetje


A konferencia cmvel azonos elnevezssel nylt meg a kzgyjtemny galrijban az a killts, amely az 1957-ben megalakult erszakszervezet vsrhelyi trtnett trja fel, mg a konferencia clja az volt, hogy az egy ve egyttmkdsi szerzdssel is partnerr fogadott VERITAS Trtnetkutat Intzet trtnszeivel kzsen vilgtsk meg a munksrsg helyi s orszgos szervezetnek hatvtizedes trtnett.

Kiss Dvid, a VERITAS Trtnetkutat Intzet tudomnyos fmunkatrsa

Az orszgos szervezet az 1956-os forradalom s szabadsgharc leverst kveten 1957 janurjban alakult meg – idzte fel Kiss Dvid. A VERITAS Trtnetkutat Intzet tudomnyos fmunkatrsa A Munksrsg szerepe s feladatai a prtllamban, 1957–1989 cm eladsban kifejtette: a szervezet orszgos ltszma az els v nyarra elrte a harmincezer ft s mr 1957 tavaszn tmegrendezvnyeken vettek rszt a helyi egysgek, amelyek mkdst valamennyi teleplsen a helyi prtszervezetnek rendeltk al.

A munksrsgbe belpettek kztt ltalnos volt az alacsony iskolzottsg, felsfok vgzettsggel csak nhnyan rendelkeztek, mg a fels vezetk kztt a legtbben VH-s s karhatalmista mltat tudhattak maguk mgtt. Az llomnnyal sok problmja addott a vezetsnek – jelentette ki a trtnsz a fegyelmi gyek kutatsai sorn szerzett tapasztalata alapjn. A munksrk 1963-ig hazavihettk pisztolyaikat, amelybl tbb konfliktus is szrmazott, sor kerlt kocsmai lvldzsre, de az egyik munksr gyermeke sajt bartjt sebestette meg hallosan. Egy felmrs szerint az 1963-ban 45 ezer fs szervezetben tbb mint hatezren rendelkeztek rendsgi priusszal. Az abban az vben lefolytatott vizsglatok utn 132 ft ki is zrtak a szervezet soraibl.

Az 1963-as v vzvlaszt volt a szervezet letben, onnantl vente az llomny tz-tizenkt szzalkt „szelektltk”, elkszntek a magas letkor, egszsgileg alkalmatlan munksrktl, akiket gymond tartalkos llomnyba helyeztek. Kiss Dvid elmondta: a hatvanas vektl a munksrk katasztrfavdelmi feladatokat is teljestettek s feladatuk lett volna egy atomcsaps esetn kzremkdni a lakossg kiteleptsben is.

Zeman Ferenc, az Emlkpont trtnsze


Zeman Ferenc, az Emlkpont trtnsze a munksrsg kialakulsrl elmondta: a pufajksoknak is nevezett karhatalom az 1956-ot kvet sortzek sorn kompromittlta magt – ez Vsrhelyen sem volt msknt: a forradalom egyetlen hallos ldozatnak lett is egy karhatalmista golyja oltotta ki –, ezrt is volt szksg egy j, a Kdr-rendszert kiszolgl prthadsereg megalaktsra. A korbbi katonatiszt, Surnyi Mihly lett a vezetje a hatvan ve megalakult egysgnek, amelynek megbzhat elktelezettsggel br tagjait a helyi zemek s teszek szervezetei ajnlottk, a felvteli eljrst a helyi prtbizottsg folytatta le, s annak jvhagysval lehetett az ajnlott szemlybl munksr.

Az akkor megyeszkhely Hdmezvsrhelyen 1957. augusztus 20-n zszlavat nnepsget rendeztek, amelyen Sznt Kovcs Jnos nevt vette fel a helyi alakulat, amely augusztus vgre harminckt ft szmll lovas egysggel is rendelkezett, amelyet a tanyai lakossggal szemben tudtak jl alkalmazni.

A vsrhelyi egysg iratait tanulmnyozva kiderlt: gondot okozott a munksrk magas letkora, akik nem tudtk idre teljesteni a riadtervet a helyi prtszkhz vdelmre, mivel sokan messze laktak a belvrostl. Az egysg gyakorlatokat tartott, amely sorn utcai harcra, objektumvdelemre s karhatalmi harcszatra kszltek a munksrk.


Egy 1958-as jelents az egysg htrnyaknt rt a tagok magas letkorrl s a mg a karhatalmi idkre visszanyl „fegyverbartsgok” miatt – ma ezt inkbb betyrbecsletnek nevezhetnnk – sok esetben nem jelentettk a megtrtnt fegyelemsrtseket s mulasztsokat. A hatvanas vekben sokakat tartalkllomnyba helyeztek, azonban a fluktuci gondot jelentett a vezetsnek, a folyton cserld llomnnyal nem tudtak j eredmnyt produklni. Az 1960-as v hrom riadprbjbl kettt hajtott vgre rtkelhet mdon az egysg, mg a ltren lthatan nem tudtak rendet tartani a parancsnokok.

Zeman Ferenc szlt a vgl levltott Surnyi Mihly parancsnok esetrl is, akinek – a bartoktl s munksr trsaktl klcsnztt s vissza nem adott pnzekhez ktd – gyeit a helyi MSZMP szervezet vitatta meg. A magnleti gondokkal kzd parancsnok a klcsnt italozsra, szrakozsra klttte s a jegyzknyvek szerint szerett is tartott. Az akkor komoly sszegnek szmt tizennyolcezer forintos adssg miatt – akkoriban ez msfl vnyi brt tett ki – a vezett felmentettk, azonban a prt gondoskodott rla: gazdasgi vezeti pozcit kapott a civil letben.

Nem volt ktelez munksrnek lenni – jelentette ki eladsban Tth Eszter Zsfia. A VERITAS Trtnetkutat Intzet tudomnyos fmunkatrsa rmutatott: a munksrk egy npszertlen rendszer megszilrdtsban vllaltak feladatot, hiszen egy megflemltett trsadalomban a nem relis ellenforradalmi veszly megakadlyozsra vllalkoztak. Az elmlt kt vtizedben ksztett interjinak egyik alanya a pincbl hozta el munksr kitntetseit, amelyre nem volt bszke, a tagsg – mint visszaemlkezett – knos volt szmra. A nyolcvanas vekben mr nem volt elegend jelentkez az llomny feltltsre, szinte knyrgni kellett az j tagok belpsrt.

Tth Eszter Zsfia, a VERITAS Trtnetkutat Intzet tudomnyos fmunkatrsa

A prt nem egy alkalommal beavatkozott a munksrk magnletbe is, Tth Eszter Zsfia egy esetet emltett, amikor egy rossz hzassgban l munksr felesge a prtbizottsghoz fordult, hogy az italoz s t bntalmaz frjt brjk jobb beltsra. A prtszervezet az gyet kivizsglta, s gy vltk, nem vtkes a munksr-frj, ha nha eljr a keze. Egy msik munksr felesg viszont rlt, ha alkoholizmussal kzd frje a rendrsget segtette szolglata sorn az italmrsek ellenrzsben: frje legalbb az id alatt nem fogyasztott alkoholt.

lmosi Zoltn, a Magyar Nemzeti Levltr nyugalmazott flevltrosa


lmosi Zoltn, a Magyar Nemzeti Levltr nyugalmazott flevltrosa Agnia s felszmols cm eladsban a szervezet feloszlatst megelz idszakot vette grcs al. Az 1980-as vekben a rendrsg mr nem vette ignybe a munksrsg szolglatait a testleti felvonulsok alkalmval, amely kapcsn a munksrkben felvetdtt a krds: vajon szksg van-e mg rjuk? Az utols vekben a sajt sem volt elnz a szervezettel s beszmoltak a ltr-botrnyokrl, mikzben a szervezetet megroppantotta az llami tmogats jelents cskkentse is. Nagy Imre s mrtrtrsainak jratemetse megkettztt sok munksrt, nbecslsket csak az erstette, amikor Kdr Jnos temetsn jelents tmeg gylt ssze.

Br voltak indtvnyok, hogy a munksrsget a honvdelem szervezetbe olvasszk be, erre mgsem kerlt sor, az 1989. oktber 20-n szletett trvny dnttt a munksrsg jogutd nlkli megszntetsrl. A szervezeti vagyont zroltk, a megyei szervezeteket gyors, operatv lpsekkel szntettk meg a fegyverek azonnali bevonsval, nehogy szervezkeds induljon az llomny tagjai kztt. A fegyverek s a hadtp anyagok a honvdsghez kerltek, hol azokat hasznlhatatlannak minstettk.

A szervezeti iratokat a Hadtrtneti Levltrba szlltottk, br hrom megye s a fvros papr alap iratainak jelents rszt megsemmistettk. A flevltros elmondta: ezek az anyaok mgnesszalagon mg rendelkezsre llnak.

Nagy Gyngyi, az Emlkpont trtnsze

A konferencit zr eladsban Nagy Gyngyi, az Emlkpont trtnsze a konferencia napjn megnylt killts anyagnak sszelltsa sorn szerzett tapasztalatairl szmolt be. A vsrhelyen mkdtt Sznt Kovcs Jnos Munksregysg anyaga – amelynek rsze az egysg 1977-ben alaptott emlkszobja is – a szervezet feloszlatst kveten a Tornyai Jnos Mzeumba, majd 2006-os ltrejttt kveten az Emlkpontba kerlt. Az anyag – amelynek zme a kzgyjtemny galrijban kialaktott killtsban is lthat – nagy mennyisgben tartalmaz fotkat, dokumentumokat, kitntetseket s ms trgyakat is.

Az elad prezentcijban lthat volt az egysg 1957-es zszlavatnnepsgnek fotja, valamint tbb dj s emlkzszl, amelyekkel az egysg s annak alegysgeinek tevkenysgt ismertk el. Az egykori Bke Szll – ma ismt Fekete Sas – dsztermben rendeztk a szervezet nnepsgeit, ahol az 1982-es nnepi gylsen tvenegy alapt is jelen volt a munksrk kztt. A vettett kpeken lthatk voltak az 1984-ben a vros ltal adomnyozott pro urbe kitntets mellett az orszgos parancsnok 1985-ben adomnyozott nagydja s a Vsrhelyi televzinak az 1987-es nagygylsen ksztett mozgkp felvtelei is.

Az Ady Endre utcai munksrszkhzban alaktottk ki a „hagyomny szobt”, amelynek anyagt ma az Emlkpont gondozza, az elads sorn lthatak voltak a gyjtemny rszt kpez Lenin-szobrok, a gipszbl, porcelnbl, st manyagbl ksztett emlktrgyak s a killtsban is megtekinthet, munksr-motvumokkal dsztett tl is.
Nagy Gyngyi szlt arrl is, hogy az Emlkpontba nemcsak az Ady Endre utcrl kerltek munksr-relikvik, hanem az intzmny megalakulst kveten magnszemlyek, egykori munksrktl is rkeztek felajnlsok, gy a killts rsztr kpez kt munksr egyenruha is.