Nzzen be az
Emlkpontba
 
 
LTALNOS INFORMCIK HREK Aktulis Archvum HDMEZVSRHELY EMLKPONT KILLTSOK PROGRAMOK TANRK MUNKATRSAINK KIADVNYAINK AZ EMLKPONT PLYZATAI
Tanulmány a hódmezővásárhelyi munkásőrségről
EMLÉKPONT
f
Médiapartnerünk
Párhuzamos kémhistóriák - avagy út Vásárhelyről a hírszerzési szolgálatokig
www.szigoruantitkos.hu
Tanulmány az állambiztonsági szervek hódmezővásárhelyi működéséről
EMLÉKPONT
Andrássy u. 34
Hódmezővásárhely 6800
email: emlekpont@emlekpont.hu
Tel: 06 62 530 940


Fejlesztette: CENTER.HU Kft.

Magyar English Deutsch
 

A kollektv bnssg elve egyetlen nppel szemben sem alkalmazhat

1946. janur 19-n indult meg a magyarorszgi nmetek kiteleptse. Az Emlkpont rendhagy trtnelemrjn az intzmnyt vezet Dr. Mikls Pter trtnsz nem csak a kiteleptsrl, hanem a magyarorszgi nmet nemzetisgek trtnelmrl s a kitelepts okairl is szlt, hangslyozva: a kollektv bnssg elve egyetlen nppel szemben sem alkalmazhat.



A hdmezvsrhelyi Nmeth Lszl Gimnzium tizenegyedikes dikjai eltt az elad mindenek eltt azt tisztzta, hogyan s mikor kerltek a nmetek Magyarorszgra. Mint kifejtette, a magyar llamisg kialakulsnl is nmet lovagok s egyhzi szemlyek bbskodtak – gy nem vletlen, hogy a magyar llam nmet mintra alakult ki. A szszok a kzpkorban telepltek Erdlybe s a Felvidkre, ahol fleg iparral, kereskedelemmel s rtelmisgi hivatsok zsvel foglalkoztak s a 16. szzadtl protestns vallst gyakoroltak, mg a svbok a 18. szzadban telepltek Tolna, Baranya s Pest vrmegybe, valamint a Bnsg terletre – k katolikus fldmvesek voltak.



Dr. Mikls Pter kiemelte: a hazai nemzetisgek kztt mind szmban, mind az orszg sorst befolysol kpessgben az egyik legnagyobbnak szmtott a nmetsg, amelynek nagy rsze magyarnak vallotta magt. A kulturlis egyesletknt ltrejtt, ksbb a nci rdekek szolglatba ll Volksbundnak a hazai nmeteknek mintegy egyharmada lett a tagja, mg a Hsg a Hazhoz Mozgalomhoz – amely nem ktdtt a nci eszmkhez – a nmetsg szk egytizede csatlakozott. E kt szervezet tagjainak szma csak tredke az itt lt nmet kisebbsgnek.


A msodik vilghbor gyztes hatalmai dntttek arrl, meg kell szntetni a nmet kisebbsgeket, vagyis ki kell ket telepteni Nmetorszgba, hogy az ne hivatkozhasson sajt rdekeinek kpviseletre ms llamok terletn, mikzben elhatroztk Nmetorszg lehetsgeinek visszafogst is.



A hbor utols idszakban a Magyarorszgrl visszavonul csapatok evakultak sokakat a nmet kisebbsg tagjai kzl, azonban 1944–45 utn a legtbben visszatrtek. A Magyarorszgra megrkezett szovjet csapatok kzlk sokakat gulg tborokba vittek mlenkij robortra, majd az onnan visszatrkre is a kitelepts vrt, amelyrl 1945. december 30-n adott ki rendeletet a magyar kormny. A nmetek kiteleptst a Magyar Kommunista Prt s a Nemzeti Parasztprt tmogatta, mg a kisgazdk s a szocildemokratk elleneztk. A szovjet megszllk elvrsa a magyarok fel flmilli nmet kiteleptse volt, azonban ez messze meghaladta az itt l nmetek szmt, a valban kiteleptettek ltszma – a legutbbi kutatsok szerint – 180–200 ezerre tehet.


A nmet nemzetisgeket marhavagonokban, szemlyenknt tven kilnyi ingsggal s transzportonknt egy orvossal indtottk tnak, elszr Nmetorszg nyugati rszbe – hogy ne a szovjet megszllsi znban kelljen elltsukrl gondoskodni –, majd ksbb a keleti rszre is indultak szerelvnyek.


– Minden kitelepts fontos alapja a gazdasgi erforrsok jraelosztsa volt – jelentette ki Dr. Mikls Pter, hangslyozva, hogy a htrahagyott fldterletek, gazdasgok, vllalkozsok j gazdkra talltak, illetve lehetsget adtak a Csehszlovkibl kiteleptett magyarok elhelyezsre. A kiteleptett nmetek jelents rsze azonban igyekezett kzelebb kerlni rgi lakhelyhez, gy tbb csald ksbb Burgenlandban telepedett le.