Nzzen be az
Emlkpontba
 
 
LTALNOS INFORMCIK HREK Aktulis Archvum HDMEZVSRHELY EMLKPONT KILLTSOK PROGRAMOK TANRK MUNKATRSAINK KIADVNYAINK AZ EMLKPONT PLYZATAI
Tanulmány a hódmezővásárhelyi munkásőrségről
EMLÉKPONT
f
Médiapartnerünk
Párhuzamos kémhistóriák - avagy út Vásárhelyről a hírszerzési szolgálatokig
www.szigoruantitkos.hu
Tanulmány az állambiztonsági szervek hódmezővásárhelyi működéséről
EMLÉKPONT
Andrássy u. 34
Hódmezővásárhely 6800
email: emlekpont@emlekpont.hu
Tel: 06 62 530 940


Fejlesztette: CENTER.HU Kft.

Magyar English Deutsch
 

A knyszermunkatborok vilgnak s a szocialista korszak bneinek emlkezete Dlkelet-Magyarorszgon


A Szovjetuniba hurcolt politikai foglyok s knyszermunksok emlkve keretben, 2016 mjusa s 2017 februrja kztt, havonta egy eladst tartanak a Sapientia Erdlyi Magyar Tudomnyegyetem Kolozsvri Karn. A Magyarok szovjet fogsgban 1944 s 1953 kztt cm eladssorozat tmja a msodik vilghbort kveten a Szovjetuniba hurcolt magyar civil lakossg sorsnak bemutatsa. A meghvott rangos klfldi s erdlyi magyar eladk a knyszermunkra hurcolt magyarok foglyul ejtsrl, a tborokba val kiszllts krlmnyeirl, a lgerbeli letrl s a fogsgbl val szabadulsrl rtekeznek nem csak erdlyi, hanem egsz Krpt-medencei kitekintsben. A vettett kpes eladsok nyitottak, s a trtnsz szakma kpviseli, az egyetemi oktatk s hallgatk mellett az rdekld nagykznsg szmra is lehetsget teremtenek a tma rszleteiben val megismersre. A nagysiker rendezvnysorozat nyolcadik eladst 2016. december 8-n Mikls Pter trtnsz, a hdmezvsrhelyi Emlkpont Mzeum igazgatja, a Szegedi Tudomnyegyetem Juhsz Gyula Pedagguskpz Karnak adjunktusa tartotta, amelynek lapunkban rvid sszefoglaljt kzljk.


A szovjet megszll Vrs Hadsereg alakulatai a trianoni Magyarorszg hatrt 1944 szeptemberben, annak dlkeleti rszn (valahol Battonya, Csandpalota, vagy Elek trsgben) rtk el. Az els megszllt nagyobb vro¬sok: Szeged, Hdmezvsrhely s Mak. A megszllk nyomban megkezdtk a rgiban kipteni a kommunista rendszert, s igyekeztek megbzhat embereiket pozicionlni a kzigazgatsban, a rendvdelmi szervekben s a gazdasgi letben.

Dlkelet-Magyarorszgon mr 1944 decemberben – mikzben a nyugati orszgrsz mg nmet megszlls s a nyilas Szlasi Ferenc uralma alatt llt – megindult a helybli civil lakossgnak a szovjet knyszermunkatborokba val elhurcolsa. Az els transzportok etnikai alapokon lltak ssze, ugyanis a nmeteket a kollektv bnssg elvnek gyakorlati alkalmazsval egyetemesen felelss tettk a nmetorszgi nci diktatra alatt elkvetett – s elssorban a msodik vilghbor idejn megtapasztalt – bnkrt. gy elrendeltk a dl-alfldi nmetek egy rsznek szovjet knyszermunkatborokba deportlst.

Sajnos, a trtneti ktfk s levltri forrsok alapjn nem adhatunk pontos vlaszt arra a krdsre, hnyan kerltek a dlkelet-magyarorszgi trsgbl a Gulgra, hiszen az erre vonatkoz korabeli dokumentumok nem egyrtelmek, illetve egymsnak ellentmond adatokat tartalmaznak. Az biztosnak ltszik, hogy csak az ott l nmetek kzl mintegy ktezret hurcoltak el a szovjet munkatborok valamelyikbe 1944–1945 forduljn.

S hogy mennyire etnikai alap – s elssorban kifejezetten a helyi nmetsg ellen irnyul – volt a deportlssorozat, arra j plda Kern Jzsef esete. Kern Jzsef a Magyar Kommunista Prt titkra volt a Csand vrmegyei Elek teleplsen. Joggal szmthatott (volna) teht a szovjet csapatok szimptijra s bizalmra. Ezzel szemben t is a Gulgra deportltk – csaknem ezer, a kzsgben l nmettel egytt. Igaz, a helyi szovjet parancsnok, miutn megtudta, hogy kommunista vezet, felajnlotta neki a mentestst, amit azonban Kern Jzsef – becsletre legyen mondva – nem fogadott el. Minderrl gy szmolt be az eleki fszolgabr a maki szkhely Csand megye fispnjnak: „Kern Jzsef Kommunista Prt vezetjt s hozztartozit az rnagy az ignybevtel all mentestette volna, de nevezett ezt a mentestst elvi okokbl nem fogadta el.”

Nem volt ms a helyzet a szomszdos Almskamarson sem, ahonnan 1945 elejn tbb mint hromszz nmetet vittek a Szovjetuniba mlenkij robotra. Schreirer Jzsef, a Szocildemokrata Prt helyi vezetje 1945 jliusban arrl tjkoztatta a vrmegyei nemzeti bizottsgot, hogy „a svb szrmazsak sszeszedse alkalmval az oroszok kimondottan baloldali, de svb szrmazs egyneket elvittek, s a kzsgben mg mindig vannak Volksbund-tagok. Kri a nemzeti bizottsgot, intzkedjk oly irnyban, hogy az elhurcolt baloldali rzelm polgrok a kzsgben lv bundtagokkal felcserltessenek.” A megyei nemzeti bizottsg utastotta a helyi nemzeti bizottsgot, lltsa ssze azok listjt, akik „nmetbarti felfogsuk ellenre mg mindig a kzsgben vannak”, azzal a cllal, hogy a klgyminisztriumnak elkldhessk. Hogy vgl megtrtnt-e ez az sszers, illetve annak nyomn a „csere”, arra levltri forrsaink nem adnak vlaszt.

A szovjet megszlls, a mlenkij robot, a kommunista diktatra kiptse, valamint a szocialista korszak bneinek vilgt mutatja be a Csongrd megyei Hdmezvsrhely jelenkortrtneti mzeuma, az Emlkpont. A tbb mint egy vtizeddel ezeltt, 2006 jliusban megnylt hdmezvsrhelyi Emlkpont a vidki Magyarorszg egyetlen olyan kzgyjtemnye s intzmnye, amely kifejezetten egy rgi – Hdmezvsrhely s krnyke – pldjn keresztl mutatja be haznk trtnetnek 1945 s 1990 kztti idszakt.

A mltat ki kell beszlni – gondoltk a mzeum meglmodi, valamint Lzr Jnos miniszter, akkoriban Hdmezvsrhely polgrmestere s a vros kpviseltestlete –, hiszen ha nem tisztzottak a tegnapeltt knyes, fjdalmas krdsei, akkor a kvetkez nemzedkek is mg a nagyszlk idejbl szrmaz srelmekkel bajldnak majd. Ezen gondolatokbl kiindulva jtt ltre a Magyarorszgon, de egsz Kzp- s Kelet-Eurpban is egyedlll Emlkpont, amely Magyarorszg, azon bell pedig Hdmezvsrhely trtnetnek a kommunista diktatra alatti vtizedeit dolgozza fel.



Traktor az 1950-es vekbl. Az Emlkpont az erszakos kollektivizls ldozatainak is emlket llt

Az Emlkpont Fl vszzad Vsrhelyen cm lland killtsa budapesti s helyi szakemberek kzs s hossz ideig tart elkszt, anyaggyjt, forrsfeltr s sszegz munklkodsnak az eredmnye. A modern, az alkotk szndkai szerint minden huszonegyedik szzadi ltogati ignyt kielgt killts elssorban a kor hangulatra s jellegzetessgeire helyezi a hangslyt, s ennek a koncepcinak a szolglatban kerltek elrendezsre a trlaton lthat fnykpek, filmfelvtelek, trgyak s a jl megvlasztott korabeli forrsszveg-rszletek. Az lland killtson bemutatott esemnyek altmasztsra szmos, az llamszocialista korszak ldozataival, tlivel, tanival ksztett – s teljes terjedelmben a kzgyjtemny archvumban rztt – interjrszletet lthatnak a ltogatk a killttrben elhelyezett terminlokon.

Az Emlkpont lland trlatn kln egysgben mutatjk be a msodik vilghbor ldozatainak, a hitk s vallsuk miatt a kommunista rendszerben meghurcoltaknak, a termfldek llamostsa, illetve a szvetkezetests sorn egzisztencijukat vesztett tmegek sorst. Mindezek mellett megfelel sllyal szerepel a killtson a korszak elnyom gpezetnek – s annak fenntartinak – tevkenysge, valamint a helyi kommunistaellenes gazdamozgalom, a Fehr Grda – amelynek kt vezetjt hallra tltk s kivgeztk, mintegy tven tagjt pedig slyos bntetsekkel sjtottk az 1950-es vek elejn – trtnete.

Kln teremben tekinthet meg a szovjet eszttikai elvek alkalmazsval a magyar mvszetre erltetett szocialista realizmus irnyzatnak nhny jellegzetes s ikonikusnak tekinthet alkotsa, de a szocializmus kori Vsrhely hrom szimbolikus kztri alkotsa (a Lenin-szobor, a szovjet katona – „Ivn” – s a tancskztrsasgi emlkm) is helyet kapott az Emlkpontban. Az ipari termels hdmezvsrhelyi jellegzetessgei – pldul mrlegek, textilipari termkek, porcelntrgyak – ppgy lthatak, mint a rendszervlts kora jt, piacgazdasgi szemletnek s a magyar kreativitsnak sajtos elegyt mutat, a vrosban gyrtott kisauttpus, a Puli egy darabja.

Az Emlkpontba lpve a szovjet s a magyar llamprti vezetk portri fogadjk a ltogatt. Mindez azt hivatott kifejezni, hogy a magyar trtnelem 1945 utni esemnyeit s folyamatait – Kun Mikls trtnszprofesszor terminust hasznlva – mint „Kreml rnykban” trtnt jelensgeket rdemes vizsglni. Vagyis minden fontos magyar belpolitikai, gazdasgi s diplomciai dntst lnyegben Moszk-vban hoztak meg a szovjet vezetk, s a korabeli magyar politikusok csak vgrehajtottk azt.

Az Emlkpontnak technikailag jl flszerelt, mintegy szz f befogadsra alkalmas konferenciaterme van, ahol rendszeresen tartanak szakmai rendezvnyeket (konferencikat, kerekasztal-beszlgetseket, knyvbemutatkat) s ismeretterjeszt programokat (rendhagy tanrkat, ismeretbvt eladsokat). Az intzmny szakmai egyttmkdst tart fenn a Hdmezvsrhelyen nll kart mkdtet Szegedi Tudomnyegyetemmel, az oroshzi kpzsi kzponttal is rendelkez Kodolnyi Jnos Fiskolval, valamint a Magyarorszg kormnya ltal fenntartott VERITAS Trtnetkutat Intzettel.

A hdmezvsrhelyi Emlkpont a huszadik szzadi kzp-eurpai s magyar trtnelem egyik legsttebb, leginkbb traumatikus korszakt mutatja be. Killtsaival a kommunista rendszer ldozatairl emlkezik meg, s a helyi kzssgi lmnyeken s emlkeken keresztl kvn a modern magyar trtneti emlkezetkultra sajtos hangulat szntere lenni.

MIKLS PTER