Nézzen be az
Emlékpontba
 
 
ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK HÍREK Aktuális Archívum HÓDMEZŐVÁSÁRHELY EMLÉKPONT KIÁLLÍTÁSOK PROGRAMOK TANÓRÁK MUNKATÁRSAINK KIADVÁNYAINK AZ EMLÉKPONT PÁLYÁZATAI
Tanulmány a hódmezővásárhelyi munkásőrségről
EMLÉKPONT
f
Médiapartnerünk
Párhuzamos kémhistóriák - avagy út Vásárhelyről a hírszerzési szolgálatokig
www.szigoruantitkos.hu
Tanulmány az állambiztonsági szervek hódmezővásárhelyi működéséről
EMLÉKPONT
Andrássy u. 34
Hódmezővásárhely 6800
email: emlekpont@emlekpont.hu
Tel: 06 62 530 940


Fejlesztette: CENTER.HU Kft.

Magyar English Deutsch
 

A kádári megtorlásokról az Emlékpontban

Miklós Péter, az Emlékpont intézményvezetője


Míg a tavalyi évben az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményeire fókuszált a hódmezővásárhelyi Emlékpont, addig idén a hatvan éve zajlott megtorlások állnak a közgyűjtemény rendezvényeinek középpontjában – mondta Miklós Péter intézményvezető, az Emlékpont konferenciatermében szerdán az Ötvenhat áldozatai. A kádári megtorlások Magyarországa című tudományos tanácskozás résztvevőit köszöntve.

Juhász Tünde kormánymegbízott, a Csongrád Megyei Kormányhivatal vezetője


Az erőszakra és a gyűlöletre épült Kádár rendszere, a proletárdiktatúra, amelynek a rendszerváltás vetett véget – mondta az intézményvezető, aki után Juhász Tünde kormánymegbízott, a Csongrád Megyei Kormányhivatal vezetője beszélt arról, hogy a forradalom és az azt követő megtorlás idején a nyugati hatalmak nem siettek segítségünkre. – Nevén kell nevezni a bűnösöket, a múlttal való szembenézéstől nem szabad félni, az szabaddá tesz – fogalmazott a kormánymegbízott, hozzátéve, hogy hivatala és az Emlékpont együttműködésében fontos szerepe van ennek a közös törekvésnek.

Ítéletek és politikai elítéltek Magyarországon, 1945-1989 című előadásában Zinner Tibor, a VERITAS Történetkutató Intézet levéltárvezetője kiemelte: a forradalmat követő 1234 kivégzésből 964-et a fővárosban, míg 259-et huszonhét vidéki helyszínen hajtottak végre. A szovjet körülmények között született mondást, miszerint a bunkó és a puska nem elegáns fegyver, míg a bírósági ítélet igen, hazánkban is alkalmazták a hatalom birtokosai.

Zinner Tibor, a VERITAS Történetkutató Intézet levéltárvezetője

1945 után elsősorban az azt megelőző rendszer vélt vagy valós bűnösei ellen indított perekben a baloldali meggyőződésű népbírósági tagok segítették a hatalom által elvárt ítéletek megszületését, de sokan estek az 1954-ig működött statáriális bíráskodás áldozatául is. A halálos ítéleteket nemcsak a politikai, hanem a köztörvényes bűnök elkövetőivel szemben is szívesen hoztak a bíróságok és több esetben előfordult, hogy az elsőfokú, életfogytig tartó szabadságveszést kiszabó ítéletet a Legfelsőbb Bíróság halálos ítéletre szigorította. Hódmezővásárhelyen születettek esetében 1945 és 1988 között öt kivégzésre került sor. Kovács István életét 1951-ben szervezkedés miatt vették el, Füvesi János ellen egy kétéves gyermek „tanúvallomása˝ alapján gyújtogatás miatt született halálos ítélet, Megadja Lászlót és Bodrogi Ferencet háborús bűncselekmény miatt küldték bitófára, míg 1959-ben Szivák Ferenc az 1956-ban, a fővárosban a forradalomban való részvétele miatt végezték ki.

Kahler Frigyes nyugalmazott tanácsvezető büntetőbíró

Kettős hatalom jött létre Magyarországon 1956. november 4. után: a munkástanácsok a helyi szinten elismert irányítók voltak, s a legtöbb helyen nem ismerték el a szovjet hatalom segítségével létrejött Kádár-kormányt – erről Kahler Frigyes nyugalmazott tanácsvezető büntetőbíró szólt előadásában. A november 4. után eldördülő sortüzekről elhangzott: a Kádár-rendszer védelmére létrejött karhatalom egységei az országban több helyen lőttek a tüntető munkásokra és parasztokra, a magát Forradalmi Munkás-Paraszt Kormánynak nevező hatalom nevében.

Jobbágyi Gábor jogász, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar egyetemi tanára

Jobbágyi Gábor jogász, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar egyetemi tanára előadásában szólt arról, hogy nemcsak büntetőjogi eszközökkel torolta meg a Kádár-diktatúra a forradalomban való részvételt, sok esetben állásukat vesztették el az ötvenhatos események szereplői, akik csak fizikai munkakörben dolgozhattak, míg gyermekeik elől megtagadták a továbbtanulás lehetőségét, de volt, aki nem kaphatott útlevelet, vagy az országot elhagyó szülők után nem utazhattak gyermekeik.

Vincze Gábor, az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark történésze

Vincze Gábor, az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark történésze a Békés város – akkor még község – területén működött, Juhász György vezette csoportok tevékenységéről folytatott kutatásaitól számolt be. A csoportok egyike Kádár-rendszer ellenes röplapokat készített és szórt, valamint feliratokat festett nyilvános helyekre, míg a másik a „márciusban újra kezdjük˝ jelszó felhívására készült a forradalom újbóli fellobbanására. A csoportok tagjait 1957 tavaszán tartóztatták le, vádat 23 fő ellen emeltek, közülük hat személyt felmentett a bíróság, de volt, aki azért kapott büntetést, mert bár nem vett részt a csoport működésében, de tudott róla, mégsem tett feljelentést. Több személyt a belügyi szervek egészen hetvenéves korukig megfigyelt, mint a társadalomra nézve veszélyes elemeket – mondta el a történész.