Nzzen be az
Emlkpontba
 
 
LTALNOS INFORMCIK HREK Aktulis Archvum HDMEZVSRHELY EMLKPONT KILLTSOK PROGRAMOK TANRK MUNKATRSAINK KIADVNYAINK AZ EMLKPONT PLYZATAI
Tanulmány a hódmezővásárhelyi munkásőrségről
EMLÉKPONT
f
Médiapartnerünk
Párhuzamos kémhistóriák - avagy út Vásárhelyről a hírszerzési szolgálatokig
www.szigoruantitkos.hu
Tanulmány az állambiztonsági szervek hódmezővásárhelyi működéséről
EMLÉKPONT
Andrássy u. 34
Hódmezővásárhely 6800
email: emlekpont@emlekpont.hu
Tel: 06 62 530 940


Fejlesztette: CENTER.HU Kft.

Magyar English Deutsch
 

1956 kevss ismert pillanatai az Emlkpontban

A hdmezvsrhelyi Emlkpontban megnylt A szabadsg pillanatai. Egyni s kzssgi cselekvsformk 1956-ban cm tablkillts olyan, a hatvanegy vvel ezeltti magyar forradalom s szabadsgharc folyamn jelentkez ismert s kevsb ismert egyni s kzssgi cselekvsi formkat mutat be, amelyek clja a kommunista diktatra megszntetse s a demokratikus Magyarorszg megteremtse volt. A trlatot a Blint Sndor Szellemi rksgrt Alaptvny az 1956-os forradalom s szabadsgharc 60. vforduljra ltrehozott Emlkbizottsg tmogatsval valstotta meg, kurtora pedig Mikls Pter, az Emlkpont intzmnyvezetj6e volt. A megnyitn az tvenhatos esemnyeket munkstancsi elnkknt meglt, majd a megtorls sorn bebrtnztt Dvid Szaniszla idzte fel emlkeit. A killts mjus 20-ig ltogathat az Emlkpontban.


Dr. Mikls Pter s Dvid Szaniszla


A tablkon tbbek kztt bemutatsra kerl a szegedi fiatalok ltal ltrehozott Magyar Egyetemistk s Fiskolsok Szvetsge, valamint a hdmezvsrhelyi s a maki forradalmi tntetsek trtnete, de megjelenik a katolikus egyhz vezetsnek az tvenhatos forradalommal val szolidaritsa. Vsrhelyi vonatkozsa a trlatnak, hogy a vrosi Bethlen Gimnzium dikjainak forradalmi szerepvllalst ppgy megismerhetik a ltogatk, mint az egykori vsrhelyi szovjet emlkm – Ivn – ledntsnek folyamatt. Mindezeken tl a killts megemlkezik Bib Istvn llamminiszter, a szegedi professzor Pter Lszl, valamint a nprajzkutat s mvszettrtnsz Blint Sndor tvenhatos tevkenysgrl is, de az eddig kevss ismert szereplk kzl olvashatnak a trlat nzi az jszentivni fiatalember, Putnik Tivadar trtnetrl, aki az elsk kztt kvetelte a szovjet csapatok haznkbl val kivonst 1956-ban.



Az utols tabln olvashat az akkor huszonves Dvid Szaniszla trtnete, aki szemlyesen osztotta meg emlkeit a megnyit kznsgvel. Az akkor a mezhegyesi mezgazdasgi gpzemben gyakornokknt tevkenyked Dvid Szaniszlt ugyan elszr tvolltben vlasztottk meg a munkstancs tagjnak, ksbb azonban a testlet vezetjeknt is bizalmat szavaztak neki munkatrsai. Mint elmondta: 1956 novemberben megkereste t a kommunista prt kt akkori vezetje, biztatvn, mondja el megltsait, hogyan lehetne jobb tenni a prtot. Dvid Szaniszla szintn beszlt a kt prtember eltt, kijelentve, hogy gerinctelennek tartja Kdr Jnost, amirt behvta a szovjet csapatokat. Az elhangzott vlemny „j kezekbe” kerlt, s Dvid Szaniszla ellen orszgos elfogatparancsot adtak ki, csak a szerencsnek ksznheti, hogy 1958 tavaszig sikerlt elkerlnie a letartztatst. Szegedi otthonba mentek rte a hatsg emberei, akik az vnak a Tisza Szll Szchenyi tri pletben mkd kzpontjba szlltottk, majd mivel „reakcis tevkenysgt” Bks megyben fejtette ki, Battonyra vittk, ahol kt kihallgatsra is sor kerlt. Egyiken a sajt maga ltal tlt esemnyekrl faggattk, mg a msodikon arra igyekeztek rvenni, hogy ismerseirl mondjon terhel adatokat.


Dvid Szaniszla azonban nem adta fel ket. A Bkscsabn lezajlott trgyals utn kt v ngy hnap brtnre tlte az elsfok hatsg, amelybl az amnesztinak ksznheten tizenhat hnap utn szabadult. A brtn utn hiba keresett llst, mindenhonnan elutastottk, vgl a szegedi Fmipari Vllalatnl helyezkedhetett el, ahonnan hsz v munka utn vonult nyugdjba. S hogy mi tartotta benne a lelket az ldztets s a szabadsgveszts idejn? Dvid Szaniszla kifejtette: katolikus hite s optimizmusa segtette tl a nehzsgeken s ma is ez ad szmra ert. Azt is elmondta, hogy a tablkillts megnyitsnak msnapjn egy dlvidki csoporttal tnapos olaszorszgi tra indul, ahol az els vilghbors emlkhelyeket ltogatjk meg.